Hogyan tudnék hatni a szüleimre? Bármilyen megoldás érdekel!
A szüleim 60-70 év közöttiek, anyám a 70-hez már közelebb van. Mint tudjuk, ilyenkor már a biológia nem nekik dolgozik. Lekopogom, eddig a korral járó enyhébb mozgásszervi dolgokon kívül (meszesedő nyak, korlátozódó mozgástér az ízületekben, stb) nincs még komolyabb bajuk.
Anyámmal tegnap beszéltem, jól le is lettem teremtve, hogy miért nem érdeklődtem az oldalfájásáról. Becsszó, nem emlékszem, hogy bárki mondta volna. Viszont a kérdésemre, hogy orvos látta-e már, mindenféle bullshit kategóriája kifogással jött, hogy most főznie kellett, az egyik orvos bunkó, stb. Keret lenne arra is, hogy kocsiba üljenek és akár másik városba menjenek, másik orvoshoz. A "főzni kellett" részre nem mondok semmit inkább.
Ezzel szemben nekem volt egy két napos náthám (30 alatt vagyok), akkor óránként (!!!) hívogattak, hogy menjek el orvoshoz, mert meg fogok halni a takonykórtól...
Már azzal is fenyegetőztem, hogy ha tünet esetén továbbra is öndiagnosztizálnak meg öngyógyítanak (semmilyen orvosi képesítésük nincs!!), akkor majd én is ezt fogom tenni és itthon ráolvasok magamra, ha komoly bajom lesz. Erre persze azonnal pánik volt, hogy nem szabad, az egészségem fontosabb, stb.
Most már komolyan gondolkozom azon is, hogy kitalálok magamnak valami tünetegyüttest, ami komolynak tűnik és megmondom, hogy nyugodtan aggódjanak, nálunk nem divat orvoshoz menni, majd én is itthon kikezelem magam. Jó esélyt látok arra, hogy ekkor azonnal kocsiba ülnének, hiába 250 km a távolság és akár erőszakkal is elvontatnának orvoshoz.
Ha bármilyen ötletetek van, netán van egészségügyis köztetek, aki tudna segíteni, hogy milyen betegségem "legyen", nagyon megköszönöm!
válasza:Ezt nem szabad, ezt felejtsd el! Teljesen erkölcstelen.
A szüleid meg féltenek, függetlenül attól, hogy ők maguk nem szeretnek orvoshoz menni.
Csak tartok attól, hogy egyszer majd elhangzik egy orvos szájából, hogy "hát igen, ha ezzel két hónappal korábban jönnek, még gyógyítható lett volna".
Mindkét ágról genetikailag eléggé terhelt a család, így van is okom aggódni, hogy mi bukik ki. A teljesség igénye nélkül: nyelőcsőszűkület, trombózis, sclerosis multiplex, leukémia, mellrák, agyvérzés. És ezek mind a szüleim vérrokonainál - szülők, testvérek.
válasza:
válasza: válasza:Kedves második! Pszichológusra nem, mert csupán félti őket, mint írja is: joggal, és ez teljesen érthető, Én csak azt írtam, hogy ennek nem szabad átcsapnia különböző kis stiklikbe, mert utána esetleg már akkor se hinnének neki, ha valóban beteg lenne. Jobb az őszinteség!
S bár minden családban így figyelnének egymásra!
Az első válaszoló voltam.
válasza:A kitalált tünetekre azért gondoltam, mert akkor lehetne megállapodást kötni, hogy ha ők is elmennek orvoshoz, akkor én is.
Tudom, hogy nem a legerkölcsösebb ötlet, de nem tudok minden egyes alkalommal én is 250 km-t utazni, hogy orvoshoz vigyem őket. No meg hogyan? Fizikai erőszakkal hajtogassam be az éppen beteget a kocsiba?
Kicsit olyan helyzetben érzem magam, mint amikor egy anyuka lekever egy maflást a kisgyerekének, mert ki akart szaladni az útra a kocsik közé - inkább egy pofon most, mint egy elütött gyerek később.
Hozzátenném, hogy az oldalfájásos dolog is olyan volt, hogy anyám szerint a mája fájt (a máj pont nem tud fájni, ha mégis, akkor végstádium), ma már idegbecsípődés. Tényleg nem értenek hozzá, hanem tippelgetnek, hogy mi bajuk van és ez alapján döntik el, hogy kell-e orvos.
Ez a mentalitás riaszt meg, hogy vajon mikor fognak benézni valamit és túl későn orvoshoz kerülni?
válasza:akkor közelítsd meg érzelmi oldalról:
mondd el nekik, hogy te még fiatal vagy, és nem szeretnéd őket idejekorán elveszíteni, hogy gondolod ők is szeretnék látni az unokájukat (nem tudom van-e már, vagy lesz-e gyereked a közeljövőben).
szeretnéd, ha még legalább 10-15 évig együtt lehetnétek, közös karácsonyok, blabla.
az orvos nem ártani akar nekik, hanem segíteni, el kéne menni teljes vérképre, az épp aktuális panaszokhoz kapcsolódó szakrendelésre.
az én nagyim még majdnem 80 évesen is egyedül utazgatott (busszal) a közeli nagyobb városba vizsgálatokra, csak hogy minél tovább velünk lehessen. sajnos már nem él, de amit tudott megtett magáért, hogy láthasson engem felnőni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!