Most, hogy dontsek okosan?

Ezt a kerdest feltettem egy masik kategoriaban is,de talan ott hulyesg volt, ezert inkabb ide irok. Finnorszag vs Ausztria. Finnorszagban jarok egyetemre, mert idevalosi a ferjem, de egyszeruen utalok itt mindent,naprol napra a nyelvet is jobban, a "semmilyen" embereket, a nagy tavolsagokat, amennyire szerettem a termeszetet annyira utalom, mindenki total mas,mint en, ugy erzem sose tudnek otthonomkent tekintenteni erre az orszagra. Ferjem maradna, meg szerinte itt minden jobb, de nemetul szinte tokeletesen beszelunk, elotte mindketten Nemetorszagban dolgoztunk evekig,ott ismerkedtunk meg. Oda csak a szakom miatt nem mennenk jelenleg (egyebkent eddig jeles vagyok), mert az erettsegim nem tokeletes, de ott az kell az orvosihoz. Viszont Ausztriaban felveteli van, amitol nem felek. Velemenyek? Millioszor atragtam mar magamban, egyszeruen mintha haldokolnek itt. Igaz nem elek meg evek ota itt, es en nagyon vagytam ra, hogy itt eljunk, de nagyot csalodtam, nem iszom,nem dohanyzom, szorgalmas vagyok, de szerintem itt csak egy itt szuletett tudja magat otthon erezni. Nemetorszag se volt a hazam, de nem ereztem magam ugy, mintha en lennek E.T. Ausztria utan valoszinuleg visszamennenk Nemetorszagba, vagy maradnank meg nem tudom, o nem orul neki. Milyen ott az elet? Mit gondoltok errol a szituaciorol? Amugy a kapcsolatunk szinte tokeletes, ez az egy "problema" van,de ez eleg nagy. Viszont azt is tudom, ha nagyon muszaj tudok itt elni, es talan idovel jobb lesz, de ha nem? Akkor minel kesobb leszek mire valtok, igyis 26 vagyok, egyetem utan rogton jonne a gyerek, mert akkora benne leszek a korban. Sosem buliztam, meg discoban se voltam soha, de ami itt van,az nekem nem elet, maga az unalom. Ha valaki nem ismerne Finnorszagot, magasak a berek,de az arak meg inkabb, 1000 forintert itt szinte semmit se kapsz a boltban. Gondoltam ra, hogy megvarom amig vege az egyetemnek, de ugy erzem 30 folott mar nem akarok egy ujabb orszagot "megszokni". Akkor mar masra akarok koncentralni, valamint meg csak elso evem taposom. Itt mar augusztusban kezdenek, es egesz evben vannak vizsgak, nincs kifejezett "vizsgaidoszak", igy fel tudom merni, hogy nem a tanulas a gond. Az oktatas kivalo, az en intezmenyem is benne van a legjobb 50-100 orvosi egyetemeiben, nemzetkozi szinten. Ha gyerekeink lesznek kesobb a legjobb oktatasi rendszerben tanulhatnak a vilagon, de en megis ugy erzem magam mintha bortonben lennenk. A ferjem viszont azt mondja, o meg kulfoldon erezne magat ugy. Mondjon valaki valami okosat, nem sajnaltatom magam, de egyszeruen idegileg,lelkileg mar nem birom.:( Barataim sincsenek, igy muszaj volt mar kiirnom magambol. Koszonom, aki elolvasta.