Mindig azzal piszkál hogy selejtezzem ki a ruháimat. Ezt ti hogy fogadnátok?

Igaza van.Rögeszmés gyűjtő vagy,és képtelen vagy megválni a nem használt dologtól,amit soha a büdös életben már nem fogod használni..

Ugyanez a helyzet a kinőtt gyerekruháiddal is.Ha eljön az ideje,akkor sem fogod ráadni a gyermekedre,mert "kiment a divatból" vagy csak azért mert maga a kis ruha besárgult,foltos lett..

A helyedben,ha nem is akarod kidobni az összeset azért egy jó lomtalanítást csinálnék.Nézd át a ruhákat egyesével,és ami túl "elhasznált" Ami az évek óta tartástól tönkre ment,amit a moly megrágott azt dobd ki..

Én a gyerekkori ruhákat megtartanám, de a nem hordottaktól megválnék.

Eleve ágyneműt nem tartanék meg egy elhunyt személytől. Viszolyognék, ha az elhunyt nagymamám után nekem kéne belefeküdnöm.

A terítőket sem szeretem. Csak ünnepekre egy-egy szép darabot. De nekem ebből is a modernek tetszenek, nem a régi terítők.

Mindent gyűjts össze, amit már nem használsz. Arra ne gondolj, hogy ha majd lesz kislányod, akkor neki jók lesznek, ugyanis majd veszel neki új ruhákat, mert annak is van egy "feelingje" (hacsak nem vagytok nagyon megszorulva anyagilag).

Tehát mindent, ami nem kell, megfogsz szépen és leviszed ruhagyűjtőbe, amibe bedobálgatod, és ezzel nagyon sok családnak segítesz. Ilyen gyűjtőhelyek pl Auchan-oknál vannak.

"Ezt ti hogy fogadnátok?"

Csak a félreértések elkerülése végett emelem ki, hogy a kérdésre válaszolok, és nem arra, ami a kérdés mögött van, hogy valójában mi lenne a legértelmesebb reakció. Mindemellett felteszem, hogy a te élethelyzetedben lennék.

Szóval: ellelnállnék. Ennek módja függ attól is, hogy mennyire erős egyéniségek a szüleim. Nagyon rosszul viselem, ha valaki megmondja nekem, hogy mit csináljak.

A legagresszívebben akkor reagálnék, ha magamtól is selejteztem volna őket, hisz ebben az esetben pont miatta nem tudnám megtenni.

A történet a másik oldalról is működik. Biztosan nem adnék utasítást a gyerekemnek, unokámnak. Legfeljebb javasolnám.