Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Ha van közületek olyan,...

Ha van közületek olyan, akinek nem volt gyerekszobája, ezt hogyan éltétek meg?

Figyelt kérdés
Nekem 12 éves koromban elváltak a szüleim és az én szobámat megkapta apukám, én pedig majdnem középkorú voltam már, amikor elköltöztem otthonról, addig pedig az anyukámmal laktam egy szobában. Szinte nem is volt saját szekrényem (csak ruhásszekrény), amibe-amire pakolhattam volna, nem akkor feküdhettem le aludni amikor szerettem volna, nem addig aludtam ameddig szerettem volna, mert nem akartam zavarni anyut a napi dolgaiban. Anyám soha nem takarékoskodott azért, hogy vehessünk egy másik lakást, minden pénz kajára ment el, mert ő mindenből a legdrágább dolgokat veszi. Soha nem spórolt még meg 10 ezer forintot sem, amit félre tett volna, pedig viszonylag jó fizetése volt, apámtól pedig viszonylag magas gyerektartást kapott. Váláskor kapott apámtól (mai értéken) 2 millió forintot, valamint még anyámé volt a fél lakás is. A 2 millió úgy eltűnt, hogy fogalmam sincs mire költötte. Mit gondoltok az ilyen anyáról? (Egyébként félreértés ne essék, jólelkű asszony az anyám, csak nem tud bánni a pénzzel. Emellett pedig semmibe vette azt az igényemet, hogy szerettem volna saját kis kuckót magamnak. Mindig azt mondta: "Miből vettünk volna másik lakást, nem akartam volna rosszabb körülmények közé kerülni")

2012. jan. 29. 17:06
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
Mondd, hány éves vagy?
2012. jan. 29. 17:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
55%
lényegtelen hány éves, de a kérdésedre a saját életed és a mostani érzéseid a válasz miután visszagondolsz ezekre, valószínű mind így élték meg akik így nőttek fel.
2012. jan. 29. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim ***** válasza:
Hát elég fura anyukád volt, de lehet ennek volt több oka is, lehet csak te látod így ahogy leírtad, nekem van 'gyerek' szobám, most vagyok 14 éves, de olyan 11 évesen kaptam, addig én is tesóimmal voltam egy szobába... Akik most 22 illetve 20 évesek, szóval nekik még rosszabb volt, mert ők elég későn kaptak saját szobát, de mivel még itthon laknak, és most van, nincs belőle probléma. 14L
2012. jan. 29. 17:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:

Nem lényegtelen a kora. Ha középkorú, miért nem teremti meg saját magának, miért kell az anyjának felróni és szemrehányást tenni?

De hogyha ennyire zavar, hogy hova lett a pénz, Kérdező, miért nem kérdezed meg anyukádtól?

2012. jan. 29. 17:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:

nekem nincs különszobám és nem is lesz. már egyre jobban zavar. Semmit se csinálhatok anélkül, hogy rákérdeznének mit csinálsz már megint? stb...

Nagyon rossz! :(

14/L

2012. jan. 29. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim válasza:
74%

Mi kb. 13 éves koromig egy 35 nm-es lyukban laktunk 4-en. Volt 2 kis egymásból nyíló szoba, és én az apámmal (!!!) kellett, hogy aludjak egy szobában (lány vagyok). Mivel az a szoba volt a "nappali" is egyben, így a szüleim veszekedésére és tévénézésére kellett elaludnom minden este (a mai napig képtelen vagyok pl. sötétben, TV nélkül elaludni). Ha nagy ritkán vendégek jöttek szüleimhez, akkor míg én gyerekként próbáltam elaludni, ők tőlem 2 m-re beszélgettek. Nem jöhetett át hozzám senki, nem hívhattam át a barátaimat, nem tarthattam szülinapi bulit, és nem mehettem sehova, mert akkor vissza kellett volna őket hívni, anyu pedig szégyellte a lakást. Nem volt egy zug, ahol csak az én cuccom lett volna, amikor kezdtem már kamaszodni, nem volt egy hely, ahova eldughattam volna a privát dolgaimat. Nem lehetett titkom, nem lehetett életem. RÉMÁLOM volt, engem megnyomorított lelkileg, és a mai napig komoly lelki problémákat okoz. Sóvárogva néztem az osztálytársaim szép szobáit, amikor évente 1x átjutottam valakihez. Utána elköltöztünk, ám szobám még mindig csak a húgommal lehetett közösen, aki teljesen más, mint én. Folyamatos volt a vita, mindig mást akart. Átjönni akkor sem nagyon jöhetett senki hozzám, mert ugyebár akkor őt kitiltanám a szobából?! Külön szobám kb. 18 évesen lett, de a mai napig kulcsra zárom, mielőtt elmegyek, mert hányingert kapok a gondolattól, hogy még egyszer átforgassák a cuccaimat, belenézzenek a dolgaimba...Át tudom érezni a problémát, sajnos...

26/L

2012. jan. 29. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
15%

Ha már elköltöztél otthonról, mi a bajod? Mit hánytorgatod fel anyádnak, hogy nem tett félre? lehet, hogy nem tudott. Ne hidd, hogy sok az a 2 millió!

Akkora kihatással van a felnőtt életedre, hogy nem volt gyerekszobád? Nem vagy egyedül. Rajtad kívül még soknak nem volt külön szobája.

2012. jan. 29. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
69%
nekem sem volt, nagyon sz@r. az ember nem vonulhat nyugisan félre, ha baja van, vagy csak szimplán gondolkodni, álmodozni akar. én megfogadtam, hogy CSAK olyan helyre költözöm majd/annyi gyereket vállalok, hogy mindenkinek lehessen 1-1 külön kis kuckója, ami csak az övé, ami az ő privát szférája, ahol magára maradhat egy kicsit... engem nagyon megviselt, hogy nem volt ilyenem.
2012. jan. 29. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:
Egyébként már 40 éves vagyok és pszichésen megviselt ez a dolog is, pszichés beteg lettem ettől és még sok mástól. Például attól is, hogy az apámmal is együtt kellett élnünk, aki alkoholista volt és még nem is tisztálkodott. Nem voltak barátaim gimnázium után, visszahúzódó lettem, barátokat soha nem tudtam felhívni magamhoz. Az anyámmal kellett egy szobában élnem, akivel teljesen más beállítottságúak vagyunk és sokat veszekedtünk. Stresszben éltem egész eddigi életemben. Csak 2 éve költöztem el otthonról.
2012. jan. 29. 18:13
 10/12 anonim ***** válasza:
100%
na, akkor ideje, hogy tovább lépj, a jövő hajtson előre, nem kell a múltat felhozni. Nem az fog előrébb vinni, ha a múlt miatt sírsz.
2012. jan. 29. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!