Szakítsam meg a barátnőmmel ezért a kapcsolatot? Vagy én reagálom túl?

Kicsit hosszú lesz, de szerintem csak így érthető egészében.

Van egy nagyon kedves barátnőm, egy utcában is lakunk, hasonló korúak a gyerekeink. Nagyon jól megértjük egymást, szerencsére a gyerekek is jól el vannak egymással. Mivel mindketten itthon vagyunk éppen a legkisebbekkel, ezért az a szokásunk, hogy egyik héten náluk kávézunk, másik héten nálunk reggelenként. Plusz sokszor megyünk át egymáshoz délután is, hogy a nagyobbak is tudjanak együtt játszani. Nagyjából azonos anyagi körülmények között élünk szerintem, annyi a különbség, hogy náluk a férjének szakmunkás végzettsége van, a barátnőmnek 10 általános. (nem saját hibájából, ő tanult volna), nálunk viszont férjemnek és nekem is van diplománk. Ez a barátnőm és köztem soha nem volt probléma, soha nem éreztem úgy, hogy kevesebb lenne nálam, csak azért, mert sajnos más lapokat osztott nekünk az élet.

De, sajnos ott a férje. Egyszerűen utál, mert nekem magasabb végzettségem van, mint neki. Folyton beszól, piszkál, professzor asszonynak hív, sokszor az utcán is, ha találkozunk. Szóval leéget, elég kellemetlen. Meg tényleg bunkó stílusban adja elő magát minden alkalommal. Már egyszer összevesztem emiatt vele, de akkor hetekig nem engedte ki a barátnőmet meg a gyerekeket az utcára sem, szóval velük sem akarok kiszúrni, hogy megint összerúgom a port apukával.

Viszont borzasztóan nehezen viselem már a beszólásait, ráadásul most hogy jó idő van, ki sem tudom kerülni a találkozásokat, mert a gyerekek kint játszanak, és sajnos ő is gyakran kijön. A barátnőm meg sajnos olyan habitusú, hogy nem mer rászólni a férjére, pedig látom, hogy neki is kellemetlen a dolog. Nem szeretném megszakítani a kapcsolatot a barátnőmmel, de sokáig már nem fogom tudni elviselni a bunkózást, meg a hím-soviniszta beszólogatásokat a férjétől. Vagy ezt el kéne viselnem tőle? Szerintetek mit tegyek?