Hölgyek! Mennyire igénylitek, hogy a párotok/férjetek megvédjen benneteket? Ha igen, akkor milyen módon?

Egyszerűen nem volt még olyan szituáció, amikor tényleges, aktív védelemre lett volna szükség, tizenakárhány év távlatából sem.

Olyan volt, hogy pl. terhes voltam, buszon utaztunk, és az öreglány fellök. Nem hagyta szó nélkül. Vagy valaki nem vette figyelembe, hogy a gyerekünk száll fel a buszra, és átgyalogol rajta. Simán helyretette. Szóban. Így is hatásos volt, és elegendő is.

Nem járunk olyan helyekre, nincs olyan ismeretségi körünk, ahol előfordulhatna bármilyen fenyegetés, vagy fizikai bántalmazás.

Így nekem bőven elég, ha némi férfias szigorral és határozott fellépéssel védelmez minket. Gondolom, ha arra kerülne sor, akár tettleg is a védelmünkre kelne.

Elvárásaim között szerepel, hogy ne tartozzon olyan körbe, ahol ez előfordulhat.

A vastagnyakú vadba.rmok nem jönnek be, akiknek a nőjére valaki ránéz, és megy neki, hogy "Mitnézelkitépemamájadmegetetemveledköööcccsöööggg!"

nem volt különösebb eset, de ha kellett megvédett. A tettlegesség zavarna a párom részéről...egyszer miattam majdnem megverték (a volt exem öccse támadt rá) de ő nem ütött vissza. jobb is volt úgy.

Nem szeretem az erőszakot, megvetem az agressziót,úgyhogy max a szavak szintjén védjen meg...

Az én barátom mindig azt mondta: az első pofon az enyém, ha nem használ, ő jön!

És ez nem feltétlen a szó szoros értelmében értette, de akár úgy is!

Szerintem ez így normális... ne akarja átvállalni a gondjaimat , de álljon mögöttem mikor már egyedül nem megy!