Hány éves korig fér bele, hogy valaki nappali tagozaton tanuljon és a szüleivel éljen?

"Elvégre még 25-27 éves koromig nem fogom ellátni magam teljesen, és csak ezek után fogok a saját lábamra állni."

Nem is kell elsietned, mert egyrészt az élet nem futóverseny, másrészt előreláthatóan 70-72 éves korodig fogsz dolgozni, tehát dolgozni még lesz időd bőven.

Osztom az első véleményét.

Én 29 éves vagyok, de idén jelentkeztem egy elég nehéz szakra, úgy éreztem, most vagyok rá teljesen felkészülve, most tudom anyagilag is "bevállalni".

Fogsz kapni majd itt hideget-meleget, ne érdekeljen.

Attól függ, mivel tölti az illető a diákéveit. Ha jól tanul, nem lébecolja meg tologatja el a vizsgákat, közben pénzt is keres alkalmi melóval, vagy ha nem akkor legalább a háztartásban besegít, nyelvet tanul, akkor nem gáz.

De ha buliiból buliba esik, napközben kettőig alszik, majd bemegy napi két tanórára, az gáz.

Nekem volt ilyen, meg amolyan ismerősöm is. Egyik nyelvet tanult suli mellett, mindenben besegített otthon, másik meg ha nem ment be órára akkor az előző esti egyetemi partit aludta ki éppen délig....tehát személyfüggő, nem pedig korfüggő.

Én középutat választottam: levelezőn kezdtem, és mellette dolgoztam főmunkaidőben. Meglett a diplomám, és addigra már karrier szinten is elértem valamit, sőt, államvizsgára már kisfiam is megszületett :) Tudom hogy hosszú az élet, de nem a hossza számít, hanem hogy hasznosan töltsd, szerintem.