Általában miért az anyának ítélik a gyereket?

Ez így már nem igaz.

Általában közös megegyezéssel történik a gyermekelhelyezés (is), és a felek általában úgy állapodnak meg, hogy az anyánál legyen. Ilyenkor a bíróság nem ítéli senkinek, csak jóváhagyja az egyezséget.

Amikor vita van a felek között, akkor egyáltalán nem igaz, hogy általában az anyának ítélné. Ilyenkor minden körülményt megvizsgálnak (anyagi helyzet, lakhatás, személyiség, segítség, környezet, gyerek akarata...), és ezek alapján, a gyerek érdekének megfelelően döntenek.

Manapság ez már számos esetben az apánál történő elhelyezést jelent.

#3

Ez baromság. Egy gyereket megszülni bárki meg tud, lehet ő egy idegbeteg alkoholista is. De attól mert ő szülte nem neki fogják ítéli.

#5

Ajánlom nézz utána annak hogy az elhelyezési perekben ha nem történik közös megegyezés akkor milyen arányban melyik szülőnek ítélik a gyereket. Meg fogsz lepődni.

Aaa. nem mindenki tud szülni és nem mindenki alkoholista jeszusom...azért nem kéne lenézni az elsőtvagy általánosítani, hogy mindenki a második kategőria.

Normáls esetben ott van két ember férfi és nő fizetéssel, lakással stb. Statisztikailag a legtöbb válás a gyermek 0-3 éves koráig történik mikor az anya az elsődleges napi szintű elátója az igényeinek akkor is mikor már szoptat.

A gyermek elsősorban hozzá szokot, s ezért is marad az anyával mivel ha nics veszélyben ott akkor nem ragadják ki a megszokott környezetből ahol biztonságban tudja magát mert az lelkileg, pszihésen megviselné, drasztikusabb esetben visszavethetné a fejlődésben, emberekkel való késöbbi kapcsolattartásban stb. Erről több tanulmányt írtak mi történik azzal akit egész fiatal sebezhető korban ilyennek tesznek ki. Legtöbbjük gátlásos, nehezen alkalmazkodó, bizalmatlan lessz. (tisztelet kivételnek, nyílván az is erősen meghatározó milyen közegbe is kerül utánna pl. apuka s nagymama vagy mostoha anya/mostohatesókk -ezekkel az emberekkel milyen idő alatt s milyen erős kapcsolatot tud kialakítani.)

Ezzel nem az apukák ellen akartam szólni hisz ő is hazamegy a munkából, lehet a legjobb apa aki mindig kész foglalkozni, játszani törődni vele mikor beteg, főzni neki, kirándulni vinni stb. Csupán napi 6-8 óra othonlét nem ugyanaz mint mondjuk 18-20óra amikor ébren van.

Talán az anyai szereppel van összekötettésben, hogy mivel anyukák a családitűzhely őrzői mit hogy szeret a gyerek, mit kellene ennie, miktől fél s hogy nyugtassák meg, jobban ismerik a gyermek szemilyiségének ezeket az apróbb pontjait pont az empatikusság s időtöbblet miatt.

Van egy szép mondás miszerint egy családban az erő az apáé a szeretet az anyáé. (De visszavezethetjük arra a párezer évre is mikor is mindig a np maradt a gyerekkel.

Persze ettől függetlenül vannak nem ilyen idillikus személyek, meg nyilván a válás se az az idő mikor a legjobb formályában látjuk a másikat. Apuka is tud adni sok mindent egy gyereknek, van mikor igenis ő az aki jobban ismeri a gyereket. Reméljük ebben az esetben apukáéé az elhelyezés. :)

Aki lepontozta az első válaszomat, az gondolom mind családjogi ügyekkel (is) foglalkozó ügyvéd, igaz?

Kis kollegiális vita az arányokról??

Tudjátok ti egyáltalán, miről beszéltek, vagy csak a fene nagy véleményetek miatt pontoztok?

Megáll az ész. Megadtam a választ, jogilag, tartalmilag korrekt, ha nem tetszik, lehet lepontozni, de ez a tényen nem fog változtatni.