Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit tennétek az alábbi helyzet...

Mit tennétek az alábbi helyzetben?

Figyelt kérdés

Tegyük fel hosszú évek óta élettársi kapcsolatban élsz egy férfival, te vagy a nő. Délután kettőkor hazaér a párod totál részege, ott üt ahol ér, rángat, tépi a hajad, megaláz szavakkal, bántalmaz lelkileg is, ordibál... Amikor elviharzik, de úgy döntesz ezerszer megbocsátottál már neki hasonló esetek miatt, 1001-edszár már képtelen vagy rá. Összepakolod a cuccaidat és útnak indulsz, de a kapuban szembe jön a párod. Rohamléptekben ütlegelés közepette haladtok a vasútállomás felé, ahol a kalauz "szedi le" a nem csak enyhén ittasnak mondható férfit a vonatról. (A vonat a legközelebbi nagyobb városba megy)

Kétségbeesetten telefonálsz körbe minden rokont, hogy ki tud befogadni pár napra, de rengeteg elutasítást kapsz, néhány igenlő válasz érkezik, de minden ismerős, barát, rokon az ország másik végén lakik. Ők tudatosítják benned, hogy este 6 órára érsz a legközelebbi nagyvárosba, onnan aznap már semmiképpen nem jut el hozzájuk. Pénzed nincs szállodára, vonat, busz csak másnap reggel van. Az összes értéked és tárgyad nálad van 2 utazótáskában és néhány kisebb táskában. Mi a fenét tennél egy ilyen helyzetben?


Ma a vonaton utazva egy ilyen esetbe botlottam és ugyan nem volt túlzottan szimpatikus nő én komolyan megsajnáltam, zokogva és könyörögve telefonálgatott folyamatosan. Amikor leszálltunk sem tudta még hogy a vasútállomásról hova tovább. Egész úton azon gondolkodtam, hogy mit is lehetne tenni egy ilyen helyzetben. Állítása szerint éppen annyi pénz volt nála, amiből talán kifutja a vonatra a rokonokig, semmi több. Te mit tennél ha ilyen helyzetbe kerülnél?



2012. jún. 15. 20:35
 1/8 anonim ***** válasza:
95%
Mivel idegenről van szó, a lakásomba nem invitálnám, de ezerrel telefonálnék, hogy hol van az adott helyen normális áron elfogadható szállás és befizetném arra az egy éjszakára.
2012. jún. 15. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
96%

El nem tudom képzelni, hogy ezredik ilyen helyzet legyen. Már az elsőt sem várnám meg. De aludnék a vasútállomáson, és másnap indulnék ahhoz, aki befogad.

Ha ezt látom a vonaton, és van nálam annyi pénz, adnék a nőnek. Ha sok-sok pénzem lenne, nagy házam, üres szobám, talán be is fogadnám. Ha multimilliomos lennék, vennék neki egy lakást.

Tudom, akkor nem vonaton ülnék. Elméletileg. De lehet hogy mégis. Szeretem a vonatokat.

2012. jún. 15. 20:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
94%

Mivel jó idő van, szerintem a szabad ég alatt éjszakáznék. Abba a részébe nem megyek most bele, hogy nem jutnék el eddig a pontig.


Nem kergetett senki, de én is jártam már úgy, hogy ottragadtam valahol és elszámoltam magam pénzügyileg. Lett volna, aki 200 km-ről eljön értem kocsival, de nem akartam az idejét rabolni ezzel. Egy parkban aludtam, másnap reggel továbbmentem. Hazaértem, megfürödtem, ruhát váltottam, ennyi.

A szabad ég alatt alvást azóta is visszasírom, soha olyan jót nem aludtam, friss levegőn, hűvösben, felettem a csillagok.

Na, most annyira elgondolkodtam rajta, hogy lassan bekéretőzök valaki udvarába egy éjszakára :)

2012. jún. 15. 20:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 A kérdező kommentje:

Ha kicsit szimpatikusabb lett volna a nő én is elgondolkodtam volna azon, hogy valamilyen úton módon próbálok segíteni neki, de sajnos hogy is mondjam... látszott, hogy nem egy "elit" bandából származik. Lerobbant, fura stílusú, nagyszájú nő volt, nem szívesen engedtem volna be a lakásomba. Anyagilag pedig nem vagyok olyan helyzetbe, hogy kifizessek neki akár csak egy éjszakát is egy olcsó szállodában (ismerem a város összes szállóját árkategóriára, stílusra is), örülök, ha kajára jut még hó végén, szóval ez is kizárt volt.


Természetesen én sem bírtam volna eddig, de ezen már kár vesződni, mert az már a múlt. Akkor abban a helyzetben kellett dönteni, olyan már nem volt, hogy "haza"... Én is aludnék vasútállomáson gond nélkül, de ő ezt az értékei miatt nem akarta, illetve nálunk zár a vasútállomás miután az utolsó vonat elment, parkban meg végképp nem akart így aludni. (valami ismerősével beszélték ezt a lehetőséget is meg)

Hál'isten tudom, hogy amíg a szüleim vannak, addig ilyen helyzetre nem kell számítanom, mert ha kell a világ végére is értem jönnének, de ezt a nőt akárhogy is nézett ki és akármilyen is volt a stílusa iszonyatosan megsajnáltam így hirtelenjében és fogalmam nem lett volna a helyében nekem sem, hogy mitévő legyek.

2012. jún. 15. 21:11
 5/8 anonim ***** válasza:
Ugyanazt tenném, amit mindenki, még az előttem válaszolók is: szörnyülködnék magamban egy sort, de a kisujjamat sem mozdítanám. Nem vehetem a vállamra minden rossz sorsú/hajléktalan/kóbor állat gondját-baját.
2012. jún. 16. 00:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:
A kérdésem inkább arra irányult, hogy a nő helyében mit tenne más, nem arra, hogy az én helyemben. Mivel nem volt szimpatikus ez a nő, számomra nem volt kérdés, hogy én nem tehetek érte semmit.
2012. jún. 16. 11:19
 7/8 anonim ***** válasza:

Oks.

Valószínű a vasúton tölteném az éjszakát a váróban.

De igazából elképzelni sem tudom, hogy ne lenne olyan ember a családomban, barátaim között, akik ne autóznák át miattam akár a fél országot, hogy eljöjjenek értem.

2012. jún. 16. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 A kérdező kommentje:
Igen, sokmindent elárult a nőről azért az is, hogy az összes rokona a "világ másik felén" lakik, még is 80%-uktól nemleges választ kapott, valamilyen kifogással lerázták, hogy ne menjen oda. Azért normális családban szerintem ilyen nem fordulna elő!
2012. jún. 16. 11:33

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!