Apukám nagyon maga alatt van a folyamatos munkahelyi kudarcok miatt. Hogyan álljak hozzá?
Sajnos Apum nagyon nehéz eset. Nehezen kezeli a konfliktusokat, nem szeret másnak igazat adni, szereti kioktatni az embereket, hamar elveszti a türelmét. Emiatt az eddigi munkahelyein állandó összetűzésbe került a munkatársaival. Egy-két évnél tovább sehol sem bírta. De mivel egy többdiplomás emberről van szó, mindig magas pozícíókban dolgozott, de a munkatársai már egy idő után nem tudták elviselni. Nem mondom, hogy csak ő a hibás, mert ellene is rendszeresen áskálódtak. A mostani munkahelyéről úgy néz ki, hogy fegyelmivel akarják elküldeni. (Nem látok bele pontosan, hogy miért.) Megpályázott több helyet is, hogy léphessen és nem sikerült egy sem. Most nagyon maga alatt van, mert lehet, hogy munkanélküli lesz, ráadásul az eddigi sikertelenségek miatt is ki van készülve.
Nem tudom, hogy mit csináljak vele. Bántani nem merem, de igazat se tudok vele mindenben adni. Ha rávilágítom a hibáira akkor teljesen magába zuhan, hogy ő persze semmire se alkalmas és velem kezd el ordítozni. (Anyukám már szólni se mer neki, nehogy veszekedés legyen.)
Hozzátenném, hogy egy nagyon büszke emberről van szó, fontos neki, hogy mutathassa a nagycsaládos értelmiséget. 5-en vagyunk testvérek, mindenkit elit iskolába járatott. Nekem nem engedte, hogy a főiskola mellett takarítóként dolgozzak, mert, hogy az milyen rangon aluli dolog. Nem élünk rosszul, de azért anyagilag egyáltalán nem vagyunk eleresztve.
Arról nem is beszélve, hogy azért engem is megvisel ez a dolog. Sztem senkinek sem jó ha a szülei kudarcait látja. 20 éves vagyok és a apukámon keresztül a felnőttek áskálódását látom, hogy hogyan lehet a másiknak minél jobban betenni. Ráadásul egy lassan 50 éves embert nem lehet megváltoztatni, főleg nem egy húszéves fogja ezt. Félek, hogy én is öröklöm ezt a fajta sikertelenséget, mert hiába látom a hibáit azért teljes mértékben nem látok rá a dolgokra.
válasza:Bíztasd, hogy hamarosan találni fog valami jó kis állást, és segíts te is neki a keresésben. Nézegesd te is az internetes álláskereső oldalakat, érdeklődj az ismeretségi körödben, hátha keresnek olyan pozícióba valakit, ami neki való lenne.
Vegyél neki olyan önfejlesztő könyvet, amiben neves szakemberek adnak tanácsot a konfliktuskezelésre vonatkozóan.
válasza:Huh...
Hát sok türelemmel állj hozzá. Tudod az én családomban is van egy két makacs önérzetes ember, és sejtem hogy milyen lehet Édesapád. Nekem az a tapasztalatom hogy önerőből változni nagyon nehéz. Úgy hiszem hogy az emberek nem is nagyon tudnak változtatni az életükön. Az önérzetesség és makacsság nem olyan tulajdonság amit csak úgy le tudunk küzdeni. Viszont...
Azért mégiscsak van valami ami szépen lassan megváltoztathat bárkit. Az élet...
A történések, mások reakciói, a kudarcaink, idővel azért változtatnak rajtunk valamicskét. Ezért azt gondolom hogy légy türelmes Édesapáddal amennyire csak tudsz, segítsd őt abban amiben csak tudod, és bízz abban hogy megtalálja a kiutat a saját problémájából, és változtasson a dolgokon. Hidd el menni fog neki, hiszen ha öt gyermeket nevel, és eddig boldogultatok az életben, akkor megvannak neki azok az "eszközök" amikkel ha nem is könnyen de orvosolni fogja a problémáit. Bízz benne!
És tudod jól sejted, mi "fiatalok" hiába okoskodunk, az öregeink nem nagyon fognak ránk hallgatni, mert majd megoldják ők maguk a problémáikat. Nehogymár pont a "gyerek" legyen okosabb nála...
Ezt tapasztalom én is a szüleimmel, pedig én már 35 vagyok, de a kor nem számít mert nekik mindig csak gyerekek leszünk.
Minden jót nektek!
Üdv.
válasza:Tudod, mindenkinek van valamilyen hibája, ki az aki hibátlan?!
Apukádnak most ebben a pillanatban arra lenne szüksége, hogy bíztasd, lelkesítsd, segíts neki munkahelyet keresni, esetleg beszélgessetek új lehetőségekről (saját vállalkozás?)...
Most ne a hibáit dörgöld az orra alá, ettől még jobban elkeseredik és duplán rosszul eshet neki, hogy pont olyan kritizálja, akiért éjt nappallá téve dolgozott, míg tehette, megóvott attól is, hogy megalázó munkát végezz párezer forintért... :[
Öt gyereket felnevelni a mai világban nem kis teljesítmény, ezt jobb, ha tudod.
Azzal tudnál most a legjobban segíteni apukádnak, ha "mellé állnál", bíztatnád, lelkesítenéd!
Ha érzi maga mögött a családját, sokkal könnyebben el tud majd mindent viselni, lesz ereje újabb munkahelyek után nézni, talán valami egészen újba is belevágni. :D
válasza: válasza: válasza: válasza:Hát igen én is azt tudom mondani, hogy legyél mellette, segítsd, a család minden tagja is.
A pszichológus is jó ötlet, de mivel makacs, valahogy ügyesen kéne összehozni vele. Akár azt mondod hogy egyik tanárod, vagy anyukád barátnője és meghívjátok vacsorára és elpárologtok az asztaltól. Nem tudom ezt lehet e ilyen formában, de ha másképp nem megy el a kérésetekre, ezeket még ki lehet próbálni, persze ha találtok olyan pszichológust aki belemegy. Bár egy finom vacsorának nem tud ellenállni szerintem. Max potyázik egyet. De ez csak egy végső ötlet. Most találtam ki.
Aztán igazából még azt emelném ki az írásod, meg a többiek válasza alapján, hogyha ő akar akkor igen is meg tud változni, de neki kell akarnia. Még 50 évesen sincs késő, soha nincs késő ha ő akarja! Ez nagyon fontos!
Persze ha ti kényszerítitek rá, vagy nem megfelelően tudjátok kezelni a dolgokat akkor nem fog menni, vagy pont az ellenkezőjét fogjátok elérni, bemakacsolja magát, teljesen magába fordul és nem fogja semmi érdekelni. Úgyhogy nagyon kell vigyázni minden egyes szóra, cselekedetre. Ennyiből nagyon jó lenne a pszichológus.
De a ló túloldalára sem szabad átesni, hogy azt érezze hogy sajnáljátok. De azt sem hogy csak állandóan mondjátok neki a magatokét és nem értitek meg. Úgyhogy nagyon nehéz ügy!
Próbálj, próbáljatok meg apukátokkal egy olyan viszonyt kialakítani, hogy a segítségeteket ne sajnálatnak vegye, hanem tényleg megfogadja, elfogadja. Így a munkakeresést sok mindent. Meg a bíztatás nagyon jó, de ne vigyétek túlzásba se. Remélem sikerül majd megoldani!
És tényleg igaz az is hogy lehet nem kéne olyan magas pozícióban dolgoznia. Kicsit lejjebb adna és akkor lehet nem lenne nagyfőnök csak középvezető mondjuk, de lehet sokkal jobban érezné magát, meg a dolgozók is magukat vele. Vagy ha van azért ismerettsége és tőkéje, jó ötlete, lehet jó lenne a saját vállalkozás is. Családi vállalkozás. Sok a gyerek, így még talán könnyebb is lenne. Bár ez attó is függ hogy a gyerekek hogy állnak hozzá, meg hogy fognak, meg ő is hogy áll a gyerekeihez. meg hogy fog olyan helyzetben. Ezt azért nagyjából tudjátok már róla, hiszen vele éltek már jó régen.
Úgyhogy ez is egy plusz ötlet!
Te gyerekeként nem is fogsz tudni soha teljesen rálátni a dolgaira, hiszen ő van ott adott pillanatban, adott helyzetben. Ne is akarj rálátni. Te segítsd ahol tudod mértékkel, meg a család a többi rajta múlik!
Attól meg ne félj hogy te is ilyen sikertelen leszel. Szerintem ha ennyire észrevetted ezeket a dolgokat és törődsz, törődnél velük, akkor vagy olyan ügyes hogy elkerüld az ilyen sikertelenséget. Aztán meg még ha az elején lesznek is majd kudarcok az életedben, majd munkahelyeden, az nem azért van, lesz, mert az apukádnál is így alakultak a dolgok, hanem mert így kezdődik az élet az elején. Meg kell tanulni felnőttnek lenni, meg kell tanulni a felnőtt élet buktatóit, nehézségeit.
Én 26 vagyok, már vagy 4x voltam munkanélküli. Én is néha féltem, hogy ennyire szerencsétlen vagyok, de aztán elgondolkodtam a dolgokon és rájöttem, hogy nem velem van a baj. Mondjuk jó nálam nem azért volt mert nem jöttem ki a munkatársaimmal. De azért rossz volt. Próbáltam úgy felfogni, hogy ez pozitív dolog legyen a fejemben, hogy jó ennyi idősen ennyiszer voltam munkanélküli, de ettől csak erősebb, edzettebb leszek. Persze nehéz ezt mikor benne vagy, de ha amennyire csak lehet pozítiv oldalakat próbál az ember meglátni akkor nem is olyan vészes a dolog. Mondjuk én suli elvégzése után mnélküliként kezdtem, majd két hónap munka összejött fél év után, de ott azt mondták hogy nem nekem való ez, bírnak engem, de ugye ott a teljesítmény számít, telemarketing. Aztán fél év mnélküli, aztán teljesen más munka megint, aztán az végetért, de aztán túlléptem rajta, és után lett egy két éves munkám. Ahol nagyon nehéz volt néha a légkör, mert volt hogy úgy éreztem ki akarnak egyes munkatársak túrni, de nem tudtak rajtam fogót találni és a végén én maradtam ők meg elmaradoztak. Elmentek máshova, stb. Én meg csináltam tovább. De még akkor sem bántottam őket. Meg előtte se mondjuk, csak lehet pont az idegesítette őket, hogy próbáltam magamból a maximumot kihozni, bár voltak dolgok amikben nem voltam olyan jó, de más oldalon meg szuper voltam. Úgyhogy ne aggódj! Nem leszel sikertelen mint apukád! Ha meg majd olyan pozícióba kerülsz mint ő majd meg fogod látni hogy milyen nehéz adott pillanatban embernek maradni meg főnöknek is lenni, hogy nem éljenek vissza vele. De ha majd ott leszel, akkor jusson eszedbe két pillanatra apukád, hogy ne legyél olyan. De ez úgy is majd jön magától.
Úgyhogy lényeg a lényeg, ne aggódj! És ügyes légy és remélem megoldódnak a dolgaitok! Kitartás!
Nagyon köszönöm a válaszokat! Jókat írtatok és úgy érzem, hogy még így ismeretlenként leírva a dolgokat is jól ráláttatok a problémára.
7.41-es: igen a közoktatásban dolgozik, de több részletet nem akarok mondani, mert így is elég sok a konkrétum egy anonim oldalhoz képest. :)
A pszichológusra meg az egyéb ilyen szakemberekre én is gondoltam csak sajna itt a makacságon túl egy másik probléma is van. Apukám "túl okos", ha lehet ezt mondani és sztem belekerült a "túl művelt és tanult" emberek csapdájába. Lehetetlen vele vitatkozni, mindenre konkrét érvet tud, amit a lexikális tudásának köszönhet. Mellete persze ott van a nehéz természete is.(Emiatt a rokonsággal is tök rossz a kapcsolat, mert ha apum nem is tudatosan, de érezteti, ill ők érzik ezt a "műveltségi differenciát")Lehet hülyén hangzik, de apumon, csak egy nála jóval okosabb és persze ravaszabb szakember segíthetne. Hát nem tudom, hogy lehetne ilyet találni?
Köszönöm mégegyszer a válaszokat! Elgondolkodtatóak voltak! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!