Összeköltöztünk. Tanácsokat kérek, hogy mik azok a hibák, amiket nem kéne elkövetnem?

Innentől kezdve is a hobbija a hobbija marad. (foci, póker, kiskutyasimogatás, bármi!) A barátai a barátai maradnak. Téged nem fog kevésbé szeretni, attól, ha a haverjaival tölt 1-1 estét.

Az anyja az anyja marad, akinek meg a ő a kicsi fia, és te megpróbálsz a szerelmük közé állni. Vágj mindenhez jópofát, és ne szidd előtte az anyját. Akkor se, ha ő szidja (neked sem esik jól, barmekkorát is tudsz veszekedni velük)

Osszátok be a házimunkát és az anyagiakat, h hogy legyen. Beszéljétek meg előre. Le is írhatjátok.

Szex megfelelő mennyiségben. :)))

Még egy kapcsolatban is kell hogy legyen az embernek privát szférája.Itt arra gondolok hogy tiszteljétek egymás helyét, fürdőszobába nem csak úgy besétálni vagy rárontani egymásra.

A takarításban mindkét félnek ki kell venni a részét,ha portörlést nem is de porszívózást még egy férfi is végezhet.

A férfi klasszikus szerepe az hogy megjavítsa ami elromlik,nehéz tárgyakat/bútorokat emeljen és a nőnek segítsen a bevásárlást cipelni,vagy legalább behozni.

Természetesen emberi piszkokat: takonyt, szőrzetet, női szemetet még véletlen sem szabad sehol hagyni egyik félnek sem mert hamar kiábrándulhatunk, főleg ha sokszor találkozunk ilyesmivel.

A no szerepe az hogy bizonyos dolgok helyét kialakítsa.Pl. tányérok poharak a szekrénybe,szennyes a ládába,vasalni való a kosárba.

A feleknek egyaránt kell tisztelni egymás napirendjét,munkabeosztását,érkezését/indulását.Aki korán kel ne csapja be az ajtót,aki később kel ne aludjon délig,ne legyen lusta.

A közös otthoni programokat ne erőltessük,pl.ne próbáljunk csak a magunk ízlése szerint filmet választani,nézetni.

érdekes, én sosem féltem az együttéléstől, bár ez nekünk szinte észrevétlenül következett be :) tehát nem az volt, h vettünk egy nagy levegőt, és hozta a cuccait, hanem szépen lassan azt vettem észre, hogy nálam van mindene, és már egy éjszakát sem tölt a szülői fészekben :)

az elején voltak nagy veszekedések, néha nagyobb, néha kisebb dolgok miatt. de ez is kellett ahhoz, h összecsiszolódjunk, és inkább megerősítettek minket, mintsem szétválasztottak.

mivel minden ember más, így én is időközben jöttem rá, hogy mi az ami belefér, mi az ami már gázos.

erre nem igazán van recept. ha erős a szeretet köztetek, akkor minden problémát meg lehet oldani. normális kommunikáció, értelmes konfliktuskezelés.

Én egy éve élek együtt a párommal, én 23 vagyok, ő 29. Sajnos ez jellemetektől függ, mi mennyire toleráns a másikkal szemben, kinek milyen rigolyái vannak. Mi egész jól kijövünk. Megegyeztünk hogy mind a kettőnk kiveszi a részét a házimunkában, és hogy az anyagi dolgok közösek lesznek. Ő elmosogat, ha én vagyok fáradt, én megfőzök, ha ő dolgozott aznap. A pénzt ugyanúgy kivesszük a másikunk tárcájából, de az utolsó forintig megbeszéljük, mire költjük el. Minden hónapban egy kis füzetbe vezetjük a havi nagyobb költségeket, számolgatunk, és időt szánunk arra, ha valami nem tetszik a másikban, azt leüljük és megbeszéljük. Ha nyomorúságos napjaink vannak, előre közöljük a másikkal hogy hanyagoljon, vagy éppen üljön le vigasztalni.

Azt hiszem a legjobb nálunk az, hogy egy emberként viselkedünk, közösek az örömök,és a bajok. A világon mindent megosztunk egymással. Nálunk ez paradicsomi állapotot eredményez, de mindenki más természet, kérdés, hogy eltűritek e egymás ki nem fordított szennyes zokniját, vagy hogy órákig tankos háborúzik a számítógépen. A hiba eleinte az volt nálunk, hogy én néha rá akartam erőltetni a páromra a véleményemet, ő pedig sírba vitt az atyáskodásával.

A tanácsom nektek, hogy ne romoljon a kapcsolatotok: keressetek közös programokat, sokat kiránduljatok, és beszélgessetek. Ha elunnátok magatokat a másik mellett, javaslom csináljatok külön programot, futás, olvasás, vagy menj át a barátnőkhöz. Nekünk nincs pénzünk utazgatni, de jó ha kimegyünk egész délutánra a tópartra egy pléddel és két szendviccsel. Romantikus és megnyugtató.

Sok boldogságot :)