Hogy mondanátok meg a szüleiteknek hogy külföldre akartok költözni? Szülőként mit szólnátok ehhez?

3 hónap az semmi... Én azért nem bíznék benne ennyire, nem hiszem, hogy 3 hónap alatt egy embert annyira ki lehet ismerni, hogy mindent itt hagyjak aztán függjek tőle (lakás, munka stb).

Ha pedig mindenáron menni akarsz, egyszerűen megmondod nekik, hogy szereted és szeretnél vele élni. Felnőtt ember vagy, nagyon engedélyt nem kell kérni, mert azt teszel amit akarsz. Maximum nem fog nekik tetszeni az ötlet. Én nem örülnék ha a lányom lennél és 3 hónap után ilyesmire készülnél.

Én most jelentettem be otthon, volt nagy kiakadás, hogy az imádott unokákat elviszem. Aztán lehiggadtak, mert látták, hogy a gyerekek érdekében teszem.

Úgy kell bejelenteni, hogy közlöd, hogy kimész. Legyen kész válaszod minden felmerülő problémára, hogy hol fogsz lakni, mit fogsz csinálni. Egyezzetek meg, hogy mennyi időközönként jelentkezel, ha egy kimarad, mennek a rendőrségre. Szintén állapodjatok meg egy jelszóban, pl. ha felhívod őket, hogy "anya, apa, itt minden rendben", akkor ez bajt jelent és azonnal mennek a rendőrségre.

Nekem apukám mondogatja, hogy ne csak Magyarországban gondolkodj kislányom. Lám milyen jól érezted magad Angliában ott is körül kéne nézned, biztosan találnál jó állást (Angliában tanultam egy darabig). Viszont én most itthon akarok maradni.

Amúgy apukám örült neki, amikor tanulni kimentem, anyukám meg zokogott, hisztizett, hogy jajj, sose jövök vissza, nem is fog hallani rólam, biztos majd a telefont se fogom felvenni neki, biztos letiltom skypeon. Persze nyilván minden héten beszéltünk aztán.

De hozzá kell tennem, hogy anyukám mindent így kezel, amikor a barátommal összeköltöztem, akkor is, már az előzőnél is, aztán a mostaninál is. Az előzőnél akkor is hiszti volt, amikor szakítottunk, hogy jajj, most mi lesz velem, jajj de jó férj lett volna belőle.

Hát igazából már immunis vagyok a hisztire, ha kiköltözöm, akkor megint türelmesen végighallgatom majd, de amúgy arra gondolok, hogy az én életem, és mivel ők a szüleim, csak azt kívánhatják, hogy boldog legyek. Ha nem így van, akkor az az ő problémájuk, nem az enyém.