Hogy mondjam el apának, hogy én nem megyek a jogi egyetemre?

Oda mész, ahova akarsz.

Ismeretséggel meg úgysem tudja elintézni, hogy felvegyenek.

Ajaj, ez nehéz ügy, nagy harcot kell vívnod! De megéri!

Mond neki hogy ez a te életed, és téged nem érdekel a jog. Ez be szokott válni:

-Apa szeretsz engem?

-Igen, hát persze...

-Ha valóban szeretsz, akkor nem kéred tőlem hogy olyasvalaki legyek, aki nem én vagyok.

Ha szeret, akkor nem kérheti tőled hogy legyél jogász. Legyél erős, és kitartó, mond el, hogy mi érdekel téged. És ne engedelmeskedj semmiképp sem az akaratának, mert hosszútávon nagyon boldogtalan lennél egy olyan szakmában, ami nem te vagy, ami nem áll hozzád közel.

Ha kell, költözz el otthonról, válasz olyan iskolát és szakot ami érdekel és csináld! Majd ha apukád lenyugszik és megemészti hogy te más vagy mint ő, akkor hidd el, nyitni fog feléd. 18 évesen elég idős vagy ahhoz, hogy tudd, mi a jó neked. Majd egyszer apud is belátja...csak az nem most lesz, mert ő meg van győződve az igazáról.

Felnőtt ember vagy, azt csinálsz, amit akarsz, és ezt ő is tudja. Persze az, hogy nem támogatna (sem anyagilag, sem erkölcsileg) bonyolultabbá teszi a helyzetet.

Próbáld meg megértetni vele a következő lépést. A jogra felvettek egy jó része soha nem végzi el az egyetemet, hanem előbb-utóbb abbahagyja (nem tudom, hogy ott létezik-e olyan, hogy valakit az egyetem tesz ki). Ha Te azt érzed, hogy nem akarsz jogász lenni, akkor valószínűleg nem is tudod megtanulni azokat, amiket kell (a motiváció hiánya miatt). Ekkor meg két lehetőség van. Vagy Te is csatlakozol a jogi tanulmányaikat félbehagyók népes táborához, vagy ő kell, hogy elintézze, hogy átmenj a vizsgákon (ami tegyük fel hogy sikerül neki), de ez se jobb, mert az évfolyamtársaid jó része látni fogja a tudásod és az eredményeid közötti szakadékot, és meglesz a véleményük. Rólad is, mint jogászról, és apádról is.

Anyukád nem tud esetleg segíteni?

Oda menj ahova szeretnél. Jogászokból manapság úgyis annyi van, mint a szemét. Nem véletlenül nem támogat az állam egyetlen jogász, közgazdász képzést sem a továbbiakban.

Ülj le és beszéld meg a szüleiddel, hogy olyasvalamit szeretnél tanulni, amit élvezel is.

Szerintem meg hallgass apádra. Gondolom akkora ismeretségi köre van hogyha kikerülnél az egyetemről rögtön lenne munkahelyed akár nála vagy másnál. Meg kellene értened hogy van előtted egy kitaposott nyom amin nem kellene annyit harcolni hanem kicsit könnyebben boldogulnál mint mások. Sokszor az ember 18 évesen még mindig nem lát tisztán, később akár 24-25 évesen jön rá rosszul választott.Végezd el a jogot és ha utána mégsem jön be a dolog még mindig végezhetsz valamit akár levelezőn. De volt egy csoport társam aki jogász és mellette levelezőn csinált az ország másik felén egy másik szakot.( de ezt többen is csinálták) Mit szólsz? Nappalin jogász , levelezőn meg amit te szeretnél.

Amúgy meg sokan mondják hoyg ennyi a jogász meg annyi. Ez oké, de aki mögött ügyvéd apuka van , nem kell attól tartani hogy nem lesz munka. Miért másnak fizessen mikor a lányának is fizethetne és tovább vihetné a dolgot.

Amúgy te mit szeretnél? Melyik szak érdekel?

Most miért nem hasznos a válaszom?

Azért mert az apja kínált neki egy könnyebb életet a későbbiekre és szerintem ki kellene használnia a dolgot?

Mennyi ember van itt ezen az oldalon aki naponta leírja az elkeseredését mert nem talál munkát stb..mit gondoltok ők nem cserélnének vele örömtáncra perdülve?

A válaszadók nagy részének savanyú a szőlő vagy már befutott emberek akiknek nincs szükségük segítségre, de attól még a kérdező megkönnyítheti az életét, és elfogadhatja a családja segítségét.