Joga van a nagyszülőknek beleszólni, hogy hogyan nevelem a gyerekeimet?

Mondjuk nem szólhat bele,de nem biztos,hogy nekem tetszene,hogy a lakásomban kiabálsz.

Ezért jobb minél előbb külön költözni(tudom,hogy sajnos nem mindig oldható meg)

7: "Egy valami azonban nagyon nem mindegy: külön laktok, vagy egy fedél alatt, mert ha utóbbi, akkor egy idő után marha idegesítő lehet a nagyszülőknek az állandó eredménytelen kiabálás, amit a gyerekkel szemben tanúsítasz."

Jó, akkor üljenek le és beszéljék meg amikor nincs ott a gyerek, de a nagyszülő ne oldalról szólongasson be amikor a szülő épp nevel. Főleg azért, mert ezzel a tekintélyét rombolja a gyerek előtt, hogy lám, apád/anyád rosszul csinálja.

A gyerek előtt támogatni kell a szülőt. Mögötte pedig meg lehet beszélni.

"Jó, akkor üljenek le és beszéljék meg amikor nincs ott a gyerek, de a nagyszülő ne oldalról szólongasson be amikor a szülő épp nevel."

Milyen kár, hogy arról éppenséggel szó sem esett a kérdésben, hogy a nagyszülő mikor és hogyan "szól bele" a gyereknevelésbe. Az is beleszólás, ha utána üti bele az orrát a nagyi olyan dolgokba, ami amúgy a saját házában zajlik. Nyilvánvaló, hogy szülőként, nagyszülőként próbálják segíteni a családjukat, de ne haragudj, neked nem lenne az sok egy idő után, hogy sehovasetartó kiabálás folyik az otthonodban?

A verés alatt gondolom nem a nadrágszíjjal való ütlegelést értik, hanem a jókor, okkal történő kézre/fenékrecsapást. A kiabálás legalább olyan ártalmas a gyereknek, ha nem jobban. Ebből csak az jön le, hogy "anya labilis, kiabál velem, nem tud mit kezdeni a rosszaságommal." Egy határozott rászólás, ha nem használ s.ggrepacsi, majd ezt követően egy beszélgetés a gyerekkel, hogy ezt miért kapta, és mindjárt eredményesebb a dolog.

Mi is kaptunk a kezünkre, HA rosszak voltunk, mégis azokból lettek a lelkileg sérült emberek, akiket erőszakoltak, félholtra vertek, vagy: állandóan kiabáltak otthon velük.

"Hát mondd nekik nem élünk már a régi világban, hogy verjük a gyereket."

Hát sajnos meg is látszik a mai gyerekeken, tisztelet a kivételnek. Nap mint nap látom annak a nevelésnek az eredményét, ami egy fenékre csapást egy szinten kezel a láncfűrészes gyilkolással...

Előző, tévedsz, nem a fizikai erőszak hiánya látszik, hanem a társadalmunkban általánosan jelenlévő reménytelenség, kiúttalanság, csalódottság, értelem-nélküliség. Az látszik, amit József Attila így fogalmazott meg:

"Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis."