Miért kapnak frászt a szülők ha a gyerek egyetemre megy?

nemtudom...anyukamon inkabb a feltekenyseget latom, hogy most biztosan elevesit meg hasonlo...persze felt is...

meg kicsit azt is erzem, h nem tetszik neki, hogy megyek mert o nem tehette annak idejen(persze tudom, ezt igy csunya kimondani, de ez az igazsag)...ugyanakkor kicsit buszke is rank...fogalmam sincs...

masreszt felelem mert egyedul maradnak apuval, megnottunk...ez azert eleg nagy teher...szerintem ezert...

Vissza utasítom.

Az én fiam most ment egyetemre és nem kaptam frászt. Örülök, hogy sikerült neki. Végre csak azt kell tanulnia amit szeret és ami érdekli.

Tudom, hogy nem egy elveszett ember, a jéghátán is megél, mert feltalálja magát.

Úgy neveltük, hogy tudja hol, és mi a határ. Mi most egy felelősségteljes, érett embert engedtünk el 200 km-re. Tudja, hogy eddig is, és ezután is biztos pont vagyunk az életében.

Nem félek, mert mi NEVELTÜK. A szó legnemesebb értelmében. Félnie annak kell, aki 18 évig nem ezt tette.

bocs, az utolsó mondatomat így értettem: Frászt az kap, aki 18 évig nem ezt tette. - talán mert most szembesül azzal, hogy semmit nem tud a gyermekéről.

Tehát nem neked szólt, inkább a kérdésre volt válasz. :-)

nem tudom, hogy frászt kaptak-e az enyéim, de tudomásul kellett venniuk, hogy mindne más lesz, és ehhez ido kell.

a gyerek kiroppen otthonrol, uj helyre kerul, valamennyire onállosodik, felno. és kikerul a látokorukbol, már nem tudnak ugy "vigyázni" rá, és féltik mindentol, amit a tv-ben hallanak, vagy amivel anno ok találkoztak és rossz emlékként éltek meg. vagyis szerintme nem féltékenység, csak féltés, és változás.

mikor ocsém elment, akkor anyum mondta, hogy most már elment a fia is. hiába jár haza hétvégente, nem vesz részt a mindennapjaikban. én az egyetem után 2 honapra koltoztem haza, aztán férjhez mentem és eljottem megint, tehát nekik ez olyan volt akkor, hogy 18 évesen elmentem otthonrol, osszekapcsolják a "kirepulést" az egyetemmel.