Ha mindkét fél 1-1 gyerekkel érkezik a kapcsolatba akkor vállaltok közöset? Milyen érvek - ellenérvek vannak? (ha anyagilag megengedhető lenne egy harmadik)

Mindkettőnknek volt egy fia mikor 10 éve megismerkedtünk, 5 és 6 évesek voltak akkor. Nem zárkóztunk el a közös gyerek gondolatától, úgy voltunk vele majd kiderül, hogyan szokunk egyáltalán össze, hogyan fér ebbe bele egy kisbaba. 5 év után vettük elő újra a kérdést, de akkor már a férjem azt mondta jó ez így ahogy van, két gyerek bőven elég. Én bevallom kicsit szerettem volna azt a kisbabát, de megértettem, hogy valamelyikünknek le kell mondani arról amit szeretne. A fiúkat is próbáltam meginterjúvolni, először megijedtek, hogy azért kérdezem mert már útban a kistesó, majd megnyugodtak, hogy nincs. Szóval teljesen egyedül maradtam:)

Így utólag nem bánom. Két gyerek rengeteg pénzben van.. Egyáltalán nem állunk rosszul anyagilag az átlaghoz képest, de most hogy kamaszok úgy viszik a pénzt hogy csak na. Ilyen különóra, olyan sport, sporteszközök, nem mindegy milyen kabát, cipő stb. (még jó hogy nem lányok :)) Jó ideje úgy vannak nálunk, hogy egyik héten mindkettő itt, másik héten az apánál/anyánál. Bevallom már kell ez a kis nyugi is. Ha velünk vannak akkor is tudunk bárhová menni, vagy egész este filmezni, kártyázni, nincs kicsi akihez alkalmazkodni kell.

Nincs akire féltékenyek lehetnének, aki közös. Nagyon szeretjük egymás gyerekeit, de azért a saját az mindkettőnknek saját, kívülről ugyan igyekszünk rettenthetetlen képet mutatni, és egységesen fellépni, de tudják, hogy mindkettőnknek van "kedvence"

Én tehát azt mondanám, így sokkal egyszerűbb, és anyagilag is jobb. De ha nagyon szeretnétek mindketten, akkor biztos a közös gyereket is be lehet vállalni:)

Ha meglesz 3.-nak a közös gyerek is, akkor lehet majd mondani, hogy

a TE gyereked, meg az ÉN gyerekem, veri a MI gyerekünket!!