A férjem elhagyott, hogy legyek túl rajta?

szerintem próbáld vele érzékeltetni, hogy "túl" vagy rajta. ergó ne hívd, ne írj neki, lássa, hogy boldog vagy.

biztos nem fog neki tetszeni és majd újra az életedben szeretne részt venni...

ez egy mocsok, ne hidd el, hogy nincs senkije!

fél év nem volt elég, hogy gondolkodjon, mi?! áááá szemét!

szerintem se hívd, ne írj neki (bár én is ezt tettem anno), majd észreveszi magát.

amúgy mit mond, mi franc baja van?!

túl sok volt neki a "kötöttség"? a gyerek? a felelősség?

áááááh, kiherélni az ilyet!!!

jobbat érdemelsz

Szerintem hagyd az egészet. "Minden csoda 3 napig tart." Üvöltsd ki magad, sirasd meg a kapcsolat végét, és lépj tovább. Őt már nem érdekled, őt már más érdekli ezért hagyott el. El kellett mennie, mert ezt mondták neki a benső hangjai. Hát engedd, hadd menjen, engedd el.

Ha ezt meg tudod tenni, akkor túllépsz rajta. Ha viszont hívogatod, akkor megzavarod őt a tisztánlátásban. Ő most értékválságban van. Feladott egy értéket egy másik -esetleges- értékért. Segítsd őt azzal, hogy támogatod az útkeresésében, bármi is legyen a vége. A sors jó rendező - ha visszamegy hozzád, akkor tényleg veled volt neki jó, ha nem megy, akkor meg örülj, mert a kapcsolatotok egyoldalú lett volna.

Engedd el, szeretettel.

Az elköteleződés sokakból hiányzik manapság.

Mert ha igent mondok valakinek, azzal nemet mondok minden más nőnek. A te párod egyszer már igent mondott neked, és egyszer a fiatoknak is, hogy szülessen meg. Tehát két embernek is elkötelezte magát. Az az ember, aki visszavonja a döntéseit, éretlen. Vedd le a szemed a pasiról, és figyelj a gyerekre. Ő is vesztes nem csak te.

Én nem gondolom, hogy vissza akarnék kapni egy ilyen férfit. Elveszítetted, gyászold meg, és lépj tovább. A gyász kb. 1 év. Ha meghalt, ha elment.

Engedd őt el, mert nem tanulta meg, hogyan kell felnőttként viselkedni. Nem vállal felelősséget a döntéseiért, tehát ő nem egy felnőtt férfi. Ezért hát eddig sem volt férfi melletted. Fiatal vagy, találd meg az igazit.

Kedves előző, a kérdező azt nem írta, hogy a gyerekkel sem foglalkozik a férje.

Én nő vagyok, de tudom, hogy rettenetesen nehéz olyan kapcsolatban lenni, ahol azt értem, hogy a másik szinte megfojt a szeretetével. Ameddig sírva könyörögsz neki, és hívogatod, és smseket írsz, addig ebből a férfiból csak az ellenállást váltod ki. Gondolj bele, ez olyan mint amikor a szülők nagyon akarnak hogy a gyerek tegyen meg valamit, vagy ne tegyen meg, és a gyerek csak azért is mást csinál.

Csak azt tudod tenni, hogy ráébreszted magad, hogy a férjeden kívül is van élet. Nem szabad, hogy egy férfi legyen a boldogságod kulcsa. boldognak kell lenned nélküle (ez bármelyik másik férfira is vonatkozik, akikkel még együtt leszel) Ha jól tudod magad érezni egyedül, barátnőkkel, a szüleiddel, a fiaddal, eljátszol vele, akkor lesz lehetőség, hogy egyenértékű társas kapcsolatra lelj, akár a férjeddel, akár mással.

Szóval ne tedd a másik nyakába azt a terhet, hogy ő a kizárólagos letéteményese a te boldogságodnak. Ez rettentően nyomasztó tud ám lenni. Sajnálom hogy ezt mondom, de nem csodálom hogy elmenekült. Viszont, éppen ezért még lehet remény arra, hogy újra egymásra találjatok, ha megállsz a magad lábán is.

Sikerülhet :) drukkolok :)

Ja és még egy, az előző vagyok. Annak hogy elment, semmi köze ahhoz, hogy elköteleződést vállalt, vagy még gyerekes, vagy nem élte ki magát... Lehet hogy van valakije, nem kizárt, de az is lehet hogy tényleg nincs. És ne gondold hogy ez neki olyan könnyű volt. Biztos hogy sokat kínlódott, hogy mit csináljon, de egyszerűen nem kapott levelgőt.

szerintem pár napig ne keresd, de ha jön a gyerekhez, akkor esetleg megkérdezheted tőle, hogy sok voltál-e neki. Szerintem meg fogja mondani, hogy igen, hogy úgy érezte, hogy nem kap levegőt. Hogy úgy érezte, csak tőle függsz, hogy csak ő a te boldogságod, ha nincs melletted belehalsz...Ha ez a helyzet, és jól gondolom, akkor neked kell kicsit visszafognod magad.

De persze lehet, hogy tévedek. viszont mindenképpen érdemes utána járni.

31/N