Szerintetek párkapcsolati probléma megoldásában segíthet ha tartunk egy kis szünetet?

Még nem is laktok együtt, de már problémák vannak. Mi lesz ha összeköltöztök? Nem szünet kéne nektek.

Tapasztalataim szerint a szünet egyenlő a szakítással,csak nincs egyértelműen kimondva.Ha ilyeneken gondolkodsz,nem sok értelme van folytatni.

3.válaszolóval értek egyet. Pláne, ha már egymásnak is elmondtátok, hogy nem úgy szeretitek egymást, mint régen. Ennek a kapcsolatnak nincs jövője. Hosszútávban ne is gondolkozz.

Szia. Nálunk is hasonló volt a helyzet, csak itt a párom szülei miatt. Úgyanígy elhidegültünk egymástól, és csak sértegettük egymást. Nem figyeltünk arra, hogy mi esne jól a másiknak és mi nem. Már csak egy kevesen múlott, hogy vége legyen. Annyira kikészültem, hogy szinte depresszióm lett, az idegeim mindenre kihatottak. mi is gondoltunk a szünetre, de az egy nagy butaság, szerintem. Ha igazán kelletek egymásnak, akkor mindent meg lehet oldani, ha pedig nem, akkor nem szüneteltetésre van szükségetek. A párodnak melletted a helye, ha szeret, főleg ha nem te vagy a hibás. Nálunk az ilyen dolgokért majdnem egy jövő ért véget, de hála Istennek, minden megoldódott. A párom otthagyta a szüleit az esküvőnk után, és most boldog friss házasokként élünk. Nagyon megbántuk volna, ha akkor hagytuk volna egymást, mert minden közös perc, együtt töltött idő felbecsülhetetlen. Az élet nem elég hosszú ahhoz, hogy mások miatt rámenjen a TI kapcsolatotok, de ezt nektek kell tudnotok, hogy igazán mennyit jelentetek egymásnak, és közösen kell megbeszélnetek azt, hogy jobban figyeljetek egymásra. Problémák pedig mindig is voltak és lesznek is. De mindent lehet, csak akarni kell. Kitartás és aztán majd minden rendbe jön. Csak kettőtökön múlik. Ahogy a mondás tartja, 1 fecske nem csinál nyarat! :) Remélem segítethettem a hozzászólásommal. Ha úgy gondolod a továbbiakban is beszélhetünk erről, mivel nálunk sem volt minden olyan mesepompás. Mi már megtettük a saját lépéseinket a boldogság felé, most rajtatok a sor, nem kell elcsüggedni!!!!!!!!

Az előző válaszolóknak pedig annyit: ' Nem egy ruhadarabról van szó, amit ha meguntunk kidobunk, vagy odaadunk másnak!!!!!!!!'

Nem, nem ruhadarab. De azért, mert nálatok hepiend lett a vége, mert sikerült megoldani, attól másnak még nem biztos, hogy beválik. Arról már ne is beszéljünk, hogy nem mindegy, hogy ezt valaki 24 évesen vagy 30, 34 évesen éli meg, mert egyrészt senki sem lesz fiatalabb, másrészt pedig így telnek el az évek úgy, hogy koncentrálunk egy adott dologra, és elmegyünk a boldogságunk mellett.

Hármas válaszoló vagyok.Nekem is eszembe jutott közben a saját kis történetem.Az exem családjában is volt egy iylen kis c@fat,nagyképű,egoista pi..a.A volt párom húga.Mindenkit ő irányított,és senki nem mert neki ellent mondani.Mi mondjuk nem engedtük,hogy beleszóljon az életünkbe,és nem is miatta szalítottunk.Viszont ha már idáig jutottatok,innen nem nagyon van visszaút.Tapasztalat...