Soha életemben nem voltam féltékeny típus, de mostanában mindig csak kombinálok, hogy legyek megint normális?

A párommal 8 éve vagyunk együtt, nem vagyunk még házasok, gyermekünk nincs, 2-3 év múlva tervezzük.

A párom magasan képzett szakember az ő területén, 4 hónapja kezdett az új munkahelyén, ahol vezető beosztásban dolgozik egy multinál. Magas, jó felépítésű, férfias férfi, de szerencsére a 8 év alatt soha nem volt okom a féltékenykedésre, igaz mindegyik munkahelyén gyakorlatilag férfiak között dolgozott.

Mostanában mutatta meg a karácsonyi bulin készült képeket, ahol láthattam a jelenlegi munkatársait, és elképedve nézte, hogy mennyi nő van, ráadásul mindegyik gyönyörű.... szépek, formásak, okosak.... Voltak olyan képek, ahol többen fiúk-lányok összekarolkozva fotozkódtak, persze, hogy a páromat is 2 csinos nő karolta..... Meg láttam táncolni is ezekkel a nőkkel. Ezzel nincs is gond, mert ez csak egy tánc, meg hülyülés, tudom én, de mégis olyan furcsa érzésem támadt.

Nem akartam lerohanni az érzéseimmel, így inkább tudomásul vettem az képen látottakat. Nem akarok egy féltékenykedő kis csitri lenni, de tudom, hogy milyenek tudnak lenni a nők.... Bár megjegyeztem neki, hogy itt mindenki ennyire szeret ölelkezni.... Erre azt mondta, lehet őt megölelték, de ő nem ölelt meg senkit, és nem is fog.

Más volt már hasonló helyzetben? Hogy tette túl magát ezen.