Milyen panellakásban élni? Jó és rossz tapasztalatokat egyaránt várok.

Ha jó házba sikerül költözni, normális lakóközösségbe, akkor jó lesz. :) Én laktam két évig panelben, amig építkeztünk, nagyon rendben volt. Nem voltak dilettáns, idióta lakók, nem volt összefirkálva a lift és a lépcsőház, szép rend volt, kívül virágokat ültettek a lakók és gondozták is. És mindez Bp., XIII. kerületében.

Kutyások is voltak, de mindenki tudta "kezelni" a saját ebét, elhagyott végtermékek sosem voltak se a házban, se előtte. (na jó, nagyritkán néha előfordult).

De amúgy másoktól meg csupa rosszakat hallottam eddig a panelról, az áthallásokról, a vasárnap fúró szomszédokról, a dübörgő zenét hallgató kamaszokról, stb.

Reméljük, Nektek is szerencsétek lesz ! :)

Ma éppen arra ébredtem, hogy zörgetik a radiátort, aztán elkezdtek fúrni. Egy undorító házaspár lakik alattunk, a 2 görény kölykükkel...

Szerencse kérdése. Van előnye is és hátránya is. Mindenesetre szigeteltbe menjetek, ha megtehetitek!

Èn kertes házban nöttem fel,nehéz a panellt megszokni.

Erkély nélkül ki se bírnám.Ha az idö engedi sokat járunk kirándulni,parkokba piknikezni...stb.

Az is furcsa,hogy minden át hallatszik,már a hangosabb tv is,mosógéppel együtt.

Én panelban nőttem fel,nem szeretem.De nem azért,mert olyan rossz tapasztalataim lennének-egyszerűen én vagyok olyan,hogy szükségem van arra,hogy valamit igazán a sajátomnak érezzek+hiányzik a kert.

Egyébként nálunk jó a lakóközösség-2 helyen laktunk eddig-semmi panaszom nem lehet-itt sincs több zaj,mint kertesben-barátom kertes házban él-szóval ilyesmitől szerintem nem kell tartanod-ritkább a rossz szomszéd.Néha el kell viselni pár napos felújításokat,amikor fúrnak,faragnak-dehát ez gondolom vidéken is megvan.Szóval összességében nyugalom szempontjából nem igazán rosszabb.Bár ha vidékről költöztök be pl egy forgalmasabb részre,zavaró lehetnek az autók,a város zaja.

ha megúszod idióta szomszédok nélkül, akkor tök jóóó :)

én is panelban lakom, de soha az életben nem költöznék kertes házba.

lassan olcsóbb a távhő mint a gázfűtés.

nem kell annyi ablakot pucolni :) mivel kisebb a lakás, így a takarítás is könnyebb.

nem kell minden héten kitenni a kukát.

nem kell füvet nyírni.

ha magasabb emeletre költöztök, akkor szép a kilátás.

fontos, hogy jó környéken vegyetek lakást, és akkor talán normálisak lesznek a szomszédok.

Lehet,hogy hülyeség de én 8.-on lakom és mindíg attól

félek,hogy valamelyik agyas szomszéd ránkgyújtja a házat.

Vagy gyerköceim kiesnek az ablakon.Mindíg nagyon figyelek ha szellöztetek.

Hááát, szerintem kertes ház után nehéz lesz megszokni. Én egész életemben panelban laktam, vannak előnyei, és hátrányai is.

Azt pl. szeretem, hogy nem kell havat lapátolni, füvet nyírni, az épület külső részei nem tartoznak a hatáskörömbe, csak a belseje az enyém. Nálunk jó házmester van, így a lépcsőházat sem nekünk kell takarítani. Kb. ennyi az, ami jó.

Ami nem jó: a panelokat nagyon smucig módon tervezték, amit lehetett, azt kispórolták. Utálom, hogy az ablakok befelé nyílnak. Kicsi a hely, pl. a konyhák gyárliag annyira kicsik, hogy inkább teakonyha, mint normális konyha. A szobák is kicsik szerintem, és a lakáson belül nincs tisztességes tárolóhely. Oké, van ahol van tároló/pince, de én albiban lakom, az nekem nem jár. A fürdőszoba nevetségesen kics, ráadásul az enyém egyben van a vécével, így aztán tényleg semmi hely nincs. Ennyit a kicsi méretekről. A másik, hogy a szomszédokat állandóan hallani lehet, és téged is állandóan hallanak. Pl. a fölöttem lakónak simán hallom a lépteit, gondolom az alattam lakó meg az én lépteimet hallja. Ha valakinél parketta van, akkor ez hatványozottan így van. A szomszéd lakásokból a konnektoron gyakran minden hangosabb szó áthallatszik, a tévéről, zenéről nem is beszélve. Ja, a legszebb, hogy a cigifüst is átjön a konnektoron. Nálunk a félszoba és a szomszéd nappalijának a fala közös, és a kisszobában esténként gyakran cigiszag van, márpedig azt nem hiszem el, hogy a két éves gyerekem cigizik titokban.

Az alattunk lakótól meg a szagok jönnek át, bár azok mindenhonnan terjednek. Ez néha mondjuk még kellemes is tud lenni, karácsonykor pl. nagyon szeretem, hogy az egész házban száll a mézeskalács illat, vagy húsvétkor mindenhonnan érzem, hogy főzik a sonkát. De pl. a szomszédom állandóan káposztát főz, amit ki nem állhatok, a szagát sem szeretem.

Ja, meg ahol gyerekkoromban laktam, ott a fölöttünk lakó állandóan az ablakban rázta ki a portörlő rongyokat, és ha nálunk is nyitva volt az ablak, akkor az szépen jött is be. Vagy ennél még rosszabb volt az, aki egy ideig fölöttem lakott, és a hamutartót borította ki az ablakon rendszersen. Egy alkalommal a nyitott ablaknál ültem, és szendvicset ettem. Vagyis csak egy darabig, miután megszórta hamuval, már elment az étvágyam. Na most ez a két utolsó dolog már kimondottan nagyfokú tahóságnak számít, a többi dolog a panel élettel jár. Ha normálisak a szomszédok, akkor is előfordul, hogy hétköznapi életüket élve áthallatszanak, vagy átjön a főzésük illata, cigijük szaga (amúgy az a vécén is remekül feljön).

Aztán panelos jellegzetesség, hogy a radiátor remekül vezeti a hangot. Ha alattad, fölötted rácsapnak, azt te is hallani fogod. Épp ezért, ha nem akarsz bunkó lenni, ne tegyél rá rádiót, ébresztőórát, stb.

Amúgy jó tapasztalataim is vannak, mármint szomszédokkal. Aki alattam lakik, az amikor beköltözött, átment minden közvetlen szomszédjához, és előre elnézést kért, ha esetleg zajos lenne, vagy valamit nem tudna, de megmondta, hogy még sosem lakott panelban, ezért ha valamivel zavarna minket, amiről ő nem tudja, hogy zavaró, akkor menjünk át, és figyelmeztessük. Ezt nagyon kedves gesztusnak tartotta minden szomszédja, amúgy tipikusan az az ember, akivel nincs is semmi probléma.

Amúgy régen szerintem meg volt a varázsa a panelbeli életnek is, legalább is anyukám mesélte, hogy amikor én kicsi voltam, még a házban mindenki ismert mindenkit, volt közösségi élet, de ma már... A házban lakók többségének a nevét sem tudom, csak köszönünk egymásnak a lépcsőházban (már aki köszön...), és ennyi.

Távlati terveimben nekem is Pest lebeg, természetesen panelban gondolkodom.

Kb. rám is igaz az utolsó válaszoló utolsó mondata, hogy "bezárkózni a birodalomba"...

Bár mondjuk én is attól tartok, mint amit írtak előttem: valaki ránk gyújtja a házat... Mert ugye az ember még magára csak-csak, de másra már nem tud vigyázni.