Terhes vagyok, és összeszeretnénk költözni a barátommal Keresztanyumhoz. Hogyan mondjuk el?

Az előző válaszolónak:

Több ismerősöm is van, akik tizenévesen szültek, vagy őket szülte az anyukájuk tizenéves korában, mégis szeretetben és biztonságban nevelkedett fel a baba. Ilyenkor lényegében a fiatal anyuka családi hátterén áll vagy bukik a dolog, hogy ők mennyire állnak ki mellette és segítenek neki.

Aki az örökbeadást említette, üzenem neki, hogy én ezen a fórumon egyszer mertem ilyet javasolni egy kislánynak, és rögtön jöttek az ellenlábasok, hogy "nehogy már azért szülje meg, mert mások, akik nem tudnak teherbe esni, boldogok legyenek az ő gyerekével...!"

Na én ezért nem javasoltam ezt.

Mi nemrég adtuk be az örökbefogadási kérelmet, és nagyon várunk egy babát, úgyhogy gondolhatod, mennyire összeszorul a szívem, amikor ilyesmit hallok...

Egyébként persze, ez lenne a leghumánusabb, de a lány azt írja, hogy meg akarja tartani...

"Mi az hogy 16 évesen nem döntheti el,hogy szül -e,vagy sem???ÁÁÁ --na ez a válaszoló vagyok,és az utána válaszolónak üzenneém:

Ne értsd félre, én csak azon húztam fel magam,hogy a kérdező egyértelműen leírta: meg akarja tartani a babát. Erre mindenki letámadja,hogy márpedig vetesse el,meg lehordják mindennek. Ő nem hiszem hogy ilyen tanácsra várt. Mint írtam, KELL neki a segítség anélkül nem megy. De nem kell egyből az abortuszra biztatni,mert fiatal.

Egy 16 éves lány (a fiú meg pláne) nem kifejlett személyiség még! Hogyan tudna biztonsággal gondját viselni egy pici gyereknek? "Megcsinálni" biztos nem volt nehéz, csak majd etetni, öltöztetni stb. is kell azt a gyereket!

Félreértés ne essék, én a lányt nem ítélem el, amiért így alakult az élete, de jó lenne, ha belátná, hogy ő még nem érett meg a családanya szerepre. Nagyon sok tényezőnek kell együtt állnia ahhoz, hogy ez jól süljön el, de a kérdésből azért kiderül, hogy nem minden fenékig tejfel náluk...

ÁÁÁ-nak!

lényegében azért válaszol mindenki ilyet, mert a kérdező anyja még nem is tudja a dolgot..és igen ha azt írta a kérdező, hogy kitennék őket a szülei a mostani lakhelyről, miből gondolnátok , hogy az anyuka ez a mondat után úgy döntene, hogy támogatja a lányát a baba megtartásában..

???

Ha kitenné, akkor tuti nem támogatja, mert 18 év alatt csak szülő beleegyezésével lehet ilyen súlyú dolgokban dönteni, ugyanis ha elmenne a kérdező a keresztanyjához, akkor nyilvánvalóan át kéne vegye a gyámságot felette két évig, ha az anyja,apja nem intézkedik mellette. A családsegítő pedig abortuszdöntésekben segít, de ha nincs a kicsi babának a jövője biztonságos alapokon , akkor a szülő ( a kérdző anyja )eldöntheti, kényszerítheti a lányát ab-ra,( sok esetben a családsegítő meggyőző ab-ellenességben) illetve lemondhat és kiteheti az utcára, ahogy azt a kérdező mondta.

16 év betöltése után a gyermek egyetlen törvényes joga, hogy attól a naptól nem iskolaköteles és dolgozhat!!!!

Nagyon sok helyen lehet viszont segítséget kérni, és még azt is feldobnám, hogy anyaotthonokban vannak fiatalkorú anyák.

Valaki pedig írta , hogy a kérdező nem biztos, hogy felelőtlenségből esett teherbe, EZ VALÓBAN LEHET ÍGY IS!

DE!

Teljessen mindegy a teherbeesés módja, mivel a hasában fejlődik egy élet, aki úgy indult, hogy 9 hónap múlva kibújik..fogalma sincs ki az anyukája, lesz-e apukája, és jobb lesz-e neki itt kint..

Nyílván fog segítséget kapni, ha meg is tartja a babát, mert valljuk be sok kis-fiatal korú eltitkolja, megszüli a wc-ben stb..., ha ő segítséget kér biztosan támogatják..ehhez javaslom KERESSEN FEL EGY VÉDŐNŐT!!!!!

INGYENES!

A kérdéséből viszont úgy értelmezem, hogy a szülei egyáltalán, a keresztanyja meg nem biztos, hogy támogatná..ráadásul a barátja (az apa) hát kitudja-nagyon fiatal még és nem kötelezhető semmire egyenlőre, de ha fizet is nem biztos, hogy együtt maradnának.

Nos, szegény lány csak annyit kérdezett, hogyan mondják el... Dönteni úgysem ti fogtok, habár nem hiszem, hogy volna maradéktalanul jó döntés egy ilyen szituban....

Mindenképp a párommal közösen mondanám el, hangsúlyozva, hogy tisztában vagytok, mit vállalnátok (amit mondjuk nem hiszek) és szeretnétek a babát. Ha kettőtök szüleit esetleg egyszerre tájékoztatjátok, hogy nagyszülők lesznek, talán könnyebben feldolgozzák a sokkot és nem borulnak ki egymás előtt.

Mindenképpen hallgassátok végig az ő véleményüket, mert ők lesznek azok, akik segítenek majd titeket, szükségetek lesz rájuk és együtt kell működnötök. LEgyetek tisztában azzal is, hogy mit áldoztok fel, ha megtartjátok és mondjátok ezt meg a szülőknek is.

Nem tudom, hogy áltok a sulival. Pl nekem egy volt osztálytársam 15 évesen szült, most egy ügyvéd mellett gyakornok, szóval kár volna abbahagyni, estin folytathatnád. A párodnak viszont muszáj lesz hamarosan melót keresni, hogy eltartson titeket, hacsak nem tudnak maximálisan támogatni a rokonok.

Abba is godoljatok bele, hogy valószínű, hogy a kapcsolatotok nagy próbatétel előtt áll. Egy csomó mindenrül le kell mondanotok, anyagi nehézségeitek lesznek stb. Ha a baba ott lesz, akkor ezeket MEG KELL oldanotok, nincs visszaút!!!

Sok sikert a döntéshez!

22 éves lány vagyok. 16 éves koromban ugyanez történt velem. Nagyon szerelmes voltam,ő volt az igazi álmodoztunk egy babáról,aki meg is fogant.

Én először nem szóltam a szüleimnek úgy gondoltam,majd a harmadik hónap után, miután nem lehet elvetetni elmondom. A srác roma volt,sőt még az is,na meg még ráadásul a mai napig együtt is vagyunk. A lényegre vissza. Mivel roma a párom kimentem az ő szüleihez hogy mit csináljak,hiszen teherbe estem. Nem volt nagy lakásuk,de azt mondták,ha meg szeretnék tartani a babát valahogy szorítanak,nekem is helyet oda,hiszen a romák abortusz ellenesek:). Ezt beszéltük. Gondoltam ezzel el van intézve a jövőm és örültem nagyon. Pár nap múlva anyukám észrevette,hogy nem jött még meg a menszeszem. Hiszen ő sunyiba mindig számomtartotta ezt nekem,amit nem bánok egyáltalán. Rákérdezett anyum terhes vagyok e. Elmondtam neki és azt is hogy meg akarom tartani. Aztán irány apám elé. Ő nagyon haragudott,szinte utált érte. Anyummal el akartunk költözni albérletbe. De valahogy mégis sikerült "rábeszélni" az abortuszra.

A babát én el is vetettem. Engem az abortusz nagyon de nagyon megviselt egy élő-halott voltam,hiszen nagyon szerettem volna ezt a babát. Bűnösnek érzem magam még emiatt a mai napig is és ha még most is eszembe jut az a nap meg is könnyezem,de mit mondjak...nem bántam meg. Így utólag belegondolva abba,hogy szétment volna a családom,ami eddig tökéletes volt,iskolát abba kellett volna hagynom,és le kellett volna mondanom még nagyon sok mindenről,és tudtam hogy gyerekként nem biztos hogy fel tudtam volna nevelni a picit. Elvetettem tehát a babát,így anyumék sem haragudtak rám,apummal is a mai napig a legjobban kijövök,sőt elfogadták tiszta szívükből a páromat.

Igaz mamár van egy 3 éves kislányom,van egy fantasztikus családom,van 2 szakmám,jó állásom,és fogjuk rá,hogy ki is szórakoztam magam. Úgyhogy sztem te is gondolkodj el nagyon,miről is mondanál le,de én befolyásuloni nem akarlak.

És tisztába kell lenned,hogy az a fiú nem biztos hogy veled lesz (de bár ne lenne igazam)és abba is gondolj bele,hogy nagyon csekély összegből kell megélnetek majd hárman. Na minden jót! Puszi:)

Ha nagyon félsz,menj el a családsegítőbe,vagy kérd védőnő segítségét.Amennyiben eldöntötted,hogy megtartod a babát,lehetőleg ne egyedül állj eléjük.Nem biztos,hogy el kellene költöznetek,ha kész "tervvel"állsz eléjük,mint pl hogy képzeled a továbbtanulást-esti iskola,a párod diákmunkát keres-hozzá tudjon járulni a baba eltartásához.Ha felnőttként viselkedtek,akkor van esély,hogy felnőttként fognak kezelni Titeket.Szégyen meg az,ha valaki megöli saját gyermekét(abortusz)Nagyszüleink-anyáink 17-18 évesen bizony szültek,nem discó-ba itták szét az agyukat.

A sok "okosnak":gondolom nem napra 16 éves vagy,a terhesség is eltart egy darabig.Tehát szó sincs 16 évesen szülni.

16 évesen nemhogy apád anyád parancsolhat,hanem kérheted a helyi gyámhatóságon a családból való kiemelésedet.A kényszerített abortusz lelki bántalmazásnak minősül.

Fordulhatsz valamelyik történelmi egyházhoz is és figyelmedbe ajánlom a Bölcső alapítványt is.Ha utóbbihoz fordulsz nem muszály lemondani a babáról,de segítenek a terhesség alatt,ha esetlegesen magadra maradsz.

Szerintem annyi választ kaptál már hogy belebonyolódsz..

Először beszélj a szüleiddel, atán írd le mi történt, vagy tegyél fel egy újabb kérdést, hogyan tovább, mit mondtak..

Ha a gyámhatóság kiemel a családból, akkor nem lakhatsz tovább a szüleiddel...

Egyenlőre azthiszem szüleid tartanak el, joguk van tudni mi van veled, ne aggódj a beszélgetés miatt, túll leszel rajta és akkor jobban lesz miből kiindulni, mert így már senki sem tudja hol áll a dolog, lévén, hoy nem szóltál hozzá a sok válaszhoz., vagy elmentél a netről, vagy beszélsz épp a szüleiddel, vagy mi.