Ha a párotok valamelyik szülője halálos betegségben szenvedne, akkor nem aggódnátok, hogy esetleg ő is vagy majd az esetleges közös gyereketek is ebben fog szenvedni?

Mindkét nagyanyám rákos volt, 32 és 35 éves korukban haltak meg.

Anya arthritises aztán egyéb szövődmények is lettek, plusz tüdőembólia, végül lupus. 31-32 éves kora óta rokkantnyugdíjas volt, mert alig bírt lábra állni, és 42 évesen el is ment.

Nekem pajzsmirigygondok (ciszta), pcos, pedig még alig múltam 20.

Nem szeretnék gyereket, nem akarom, hogy nála is kijöjjön valami szrság.

1. Aki nem balesetben, vagy erőszakos halállal hal meg, az szinte biztosan fog valamilyen halálos betegségben szenvedni előbb, vagy utóbb. Esetleg meghalhat szívinfarktusban, vagy agyvérzésben hirtelen, de kérdés, hogy jobb-e, ha egy szerettedde elbúcsúzni sincs lehetőségetek, cserébe hogy nem látod leépülni és esetlegesen szenvedni sem...

2. Ma Magyarországon egyre inkább nem volnék benne biztos, hogy találsz olyan családot, ami ne volna érintett valamilyen daganatos betegségben, legalább egy ilyen betegségben szenvedő/elhunyt családtag okán.

Vagyis az aggodalom ezen az alapon szinte általánosan indokolt

lehet(ne), tehát ha úgy tetszik felesleges is éppen ezért és szerintem inkább önsorsrontásra alkalmas, mintsem a kockázatok valódi kiküszöbölésére (ha úgy vetül fel a kérdés, hogy egy családi kórtörténet alapján mondjuk házasodjak-e valakivel, illetve hogy vállaljunk-e gyereket).

Szerintem.

A párom édesanyja méhnyakrákban halt meg mikor a férjem 18 volt. Az én nagyanyámnak valamiféle hasi daganata volt 24 évvel ezelőtt, a pontos nevét nem tudom, de csodával határos módon túlélte és most 84 éves és egészséges. Az ő testvére gyomorrákban halt meg. Ugyanezen nagyanyám fia, tehát édesanyám testvére leukémiában halt meg.

Ha azt néznénk, hogy olyan párt válasszunk akinek az ősei "tiszta lappal" indították őt útnak, úgyse találnánk. Mindenkinek van otthonról hozott csomagja, csak nem mindenkinek van benne rossz is. Nem lesz kötelező módon probléma a családban. És legalább gyakrabban eljár szűrésre az illető, ha tudja a családi előzményeket.

Én bevallom félek, bár a párom családjában nincs épp halálos betegség, de mindenféle sz*r akad bőven. Asztma, allergia, hormonproblémák, látásproblémák, bőrproblémák, emésztési problémák, cukorbetegség, vérnyomás és még van valami durva is, aminek a nevét nem tudom.

Az én családom (lekopogom) teljesen egészséges! Én is az vagyok, akár a makk. És igen, félek, hogyha szülnék az apja vonalán lennének nyavalyái. :/

Az en Mamamnak vegbel rakja volt 68 eves koraban, meg 21 evig elt vele, erelmeszesedese volt, 3 evig ugy elt, hogy senkit sem ismert meg, vegul 89 evesen elaludt orokre. Papamnak (ferjenek) szinten vegbalrakja volt 88 evesen, megmutottek egyszer, 1 het utan a masodik mutet elott par oraval megallt a szive. Papam occse tobb even at szenvedett a vegbelrak miatt, vegul Papam utan 2 hettel meghalt. A nagynenem most 71 eves es vegbel rakja van, illetve mar mutottek. Edesanyam szulei kozott nem volt rakos, de anyunak is vannak emesztesi problemai. A noverenek szinten.

Most akkor akasszam fel magam? Ne szuljek sose gyereket? Ugyan mar!

Konkrétan ráknál nem aggódnék. Bár van örökletes hajlam is, de sokat számít az életmód. Pl. dohányzott-e a két tüdőrákos nagybácsi? És van egy nagy adag véletlen is, hisz MINDEN NAP, MINDEN EMBERBEN 50-100 daganatos sejt képződik. De szerencsére vannak javítómechanizmusok is, különben rég kihaltunk volna.

Ha valami komolyabb direkt genetikai betegség lenne, vagy mindkét ágon pszichiátriai problémák, attól jobban tartanék.

Más:

Rokonságunkban közelmúltban hunyt el egy férfi (nem vérrokonunk) limfómában (nyirokszervek rosszindulatú daganatos betegsége). Neki két nagynénje is limfómában halt meg, és édesanyja is rákban. Szóval, nem volt annyira meglepő, hogy neki is ez lett a sorsa.

Csakhogy!

Élt 61 évet, megházasodott, felnevelt 2 gyereket és megérte két unokája megszületését. Persze, élhetett volna még 10 vagy akár 20 évet is, de azért nem mondható, hogy élete virágjában ragadta el a kór!

Szóval, kérdező, azt akarom ezzel mondani, hogy ne tedd tönkre aggódásoddal egész életedet, meg a férjed és a gyerekeid életét. Szeresd őket, örülj nekik, úgysem tudod, mit tartogat számukra a sors.