A legjobb haverom nem jön sehová, félti magát, h mi lesz vele ott, és félti a szüleit, h mi lesz velük otthon. Lent részletezem. Hogy bizonyítsam be, h alaptalanok a félelmei?
azt mondja, h minek menjen dolgozni napi 8-10 órát, mikor otthon kap ruhát meg enni....meg a persze van 1 szobája...de folyamatosan ugráltatják....minden szarért...az apja 3 szobával odébb ül, és kiabál neki...már mondtam neki, h nem menjen oda (mert eddig mindig odarohant...mondtam is, h pont, mint 1 kiskutya), hanem kiabáljon vissza....most visszakiabált 2x...semmi válasz...csak azért csinálja az öreg, h ne unatkozzon...
Én inkább mennék gürizni, minthogy "szolgaként", "megtürt személyként" legyek otthon...de komolyan...ez élet...20 éves, és még mindig nincs sok beleszólása az otthoni dolgokba...az apját nem lehet meggyőzni, h régen más volt, most máshogy van..azt hiszi, h minden olyan, mint régen, úgy kell élni...szal régimódi...és már a haverom is, h nem mehet sehova, már nem is vágyik, mert megszokta ezt a besavanyodást...most az anyja küldi tanulni a főiskolára...h ne otthon üljön, meg legyen vele vmi...de nem akar menni, mert fél, meg ilyen, meg olyan, meg az apja is hőbörög, h ki fog akk dolgozni...igyekszek rábeszélni, de nem túl sok sikerrel...segítsetek
szia !
én segitenék,ha megadod a srácnak e-mail cimét írnékneki levelet.vagy mi megbeszélhetunk msnen,h mit mondj neki.
Nézzük tárgyilagosan. Ha jól értem, a Te barátod se iskolába nem jár, se olyan munkahelye nincs, ahol fizetést kapna. A szülei gyakorlatilag házicselédnek tartják, amiért nem pénzt adnak neki, hanem kosztot, szállást.
Ezt az állapotot valóban nem szabad engedni, harcolj a barátodért, mert Ő így életképtelen marad. Hiába tud a ház körül megcsinálni ezt-azt, a mai világban ez édeskevés. Van szakmája? Ha nincs, sürgősen változtasson ezen és kezdjen el dolgozni valahol, mert különben nagy bajok lesznek körülötte.
Itt nem az a kérdés, mi lesz a szüleivel, ha Ő esetleg kiteszi a lábát otthonról, hanem az, hogy vele mi lesz, ha a szülei már nem lesznek? Ott marad pénz, élettapasztalat, gyakorlat nélkül ki tudja, hány évesen!?!? A Te barátod így egyetlen normális lánynak se fog kelleni, mert ki akar kapcsolatot egy pipogya, anyámasszony katonájával?
Próbáld meggyőzni, hogy így hiába 20 éves már, nem férfi, csak egy kisgyerek és az is marad, ha nem áll ki az ÉRDEKE mellett, ami nem az, hogy úgy legyen hálás a szüleinek, hogy alárendeli magát az akaratuknak, hanem az, hogy önállósodjon és annyit segítsen ez mellett, amennyit tud.
Ádi Ádi... Szerintem ez veszett ügy! Ahogy már említetted párszor, a srácba bele nevelték ezt a viselkedést, azzal hogy elkerülne otthonról sem biztos hogy változna bármi is! Az apja így is feltudja hívni mindennap, hogy ma ez kéne meg az kéne, intézze már el neki, ő pedig ugrana, mert ilyen, így nevelték, ez lett számára a természetes! Szerintem ebben nincs helyes megoldás! Talán egy barátnő lenne az, aki rávilágíthatna, hogy 20 évesen ez az élet nem élet! VISZONT... én úgy gondolom, hogy ha 20 évesen neki nincs annyi önállósága, hogy ezen változtatni akarjon, akkor te megfeszülhetsz is, akkor sem fog semmi javulni! Mondtam már, ez tipikusan az a helyzet, amikor te szívesen segítenél, de a másik fél ebből nem kér! Amíg ő nem érzi úgy, hogy ez nem normális, addig nem tehetsz semmit! Nem kisgyerek már, ha igazán akarna, csak is ő változtathatna a helyzetén!
Szasziii
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!