Én vagyok túl problémás?

Elég kényes téma, esélyes hogy túlreagálom.

Arról lenne szó, hogy van egy házaspár, akik a barátaink. Nem a legközelebbi barátaink, de jóban vagyunk. Van 2 kisgyerekük, mindkettő nagyon mozgós. Amikor látogatóba jönnek, folyamatosan figyelni kell rájuk, mert mindent szédszednek.

Pl. Kétmosásnál játszik a nagyobbik a vízzel, úszik minden, a csempén áll a víz amit széthord. Mellesleg alapból vízmániás, az udvaron is locsolás mániája van.

A kisebb ha eszik, több ennivaló van a padlón, mint a szájában vagy az asztalon. Leesik, szétapossa, aztán van hogy megeszi onnan.

Legalábbis 1 órás takarítás vár rám, ha távoznak.

A szülők szerint ez normális. Bár néha látom, hogy nem tetszik nekik, hogy nem lehet enni tőlük és elvárnák, hogy foglalkozzak velük míg esznek. Főleg a kisebbtől nem lehet.

Kihúzogják a fiókokat, mindenhová be(fel)másznak, szóval semmi sem tabu. Nem szólnak rájuk. Az apa szerint vicces, az anya mondja, hogy rosszak, de ezzel le is van zárva.

Kedvelem őket. Soha nem mondtam semmit nekik, se a gyerekeknek sem, hogy pl. ne csinálják ezt vagy azt.

Legyek szigorú, de most komolyan ez a normális?