Oldódott meg bármilyen problémád Hellinger terápiával? (családállítás)

Én kétszer voltam, hatalmas stresszt sikerült feloldanom ott. Az apukámmal jobb lett azóta a kapcsolatunk. Még kellene mennem, mert sajnos 1-2 alkalom nem elég, más problémáim is vannak... Nekem nem kellett fizetnem, igaz rokonnál voltam.

Aki teheti menjen el, nem fogja megbánni! De egy alkalomtól ne várjon csodát...

Hello,

Nekem általánoságban jók a tapasztalataim a családállítással. Leszámítva hogy sok az átverős, meg a nem hozzá értő. Már bárkiből lehet családállító, nem tájékoztat jól, nem vezeti jól. Nem akarja vagy nem képes meglátni a problémát. De az árat beszedi ami nem kicsi hiszen a magyar átlagfizetés egy tizede körül mozog egy állítás. Elmennek páran már meg is kereste egy nap az egész átlag havi bérét. A legtöbb nem is adózik és az áfát sem számolja fel ami nem lenne akkora probléma csak akkor ne írja oda hogy pénz állítást is csinál meg munka és karrier tanácsokat is ad. Mintha egy angolul nem beszélő ember tanítana angolul. Persze az is segíthet…hogy imitáljam majd később…

Itt felmerül a kérdés hogy ha nem vagyok elégedett nem fizetem ki de ez meg egy családálíításon nem olyan jó fejség. Én már csináltam, mert annyira nem voltam megelégedve, mert kedves hogy azt mondják hogy amit a mező kidob de könyörgömez olyan mintha hajvágásra mennék azt kopaszra vág. Nem értett velem egyet, de azt mondtam hogy ha jobban lennék ettől az állítástól akkor kifizetem. Nem lettem. De tanultam belöle, hogy többbet kérdezek, fáraszam le őket e-mailben, meg telefonon, mert amennyit elkrének egy állításért amit amúgy is egymásnak csinálunk és segítjük egymást azért akkor válaszoljon a kérdéseimre és legyen tájékoztató.

Ettől eltekinte az összes többi sokat segített. A jó családállítót érdemes is megfizetni, de az összes többit jobb messziről elkerülni. Én sokat kérdezek, megnézem mennyire hiteles nekem amit ő csinál, mennyire lett az élete részévé, mennyire gyökerezett le benne, valamint mennyire hig vagy tartalmas a tudása és tapasztalata. A honlapja minősége sem zavar nagyon, de ha más emberek gondoltatait, cikkeit, képeit teszi fel az már megint gyanús.

Bár a legtöbb helyen azt mondják ez mélyen belül hat, de én szeretem azokat at helyeket ahol jegyzetelnek és leírják kivel mi történt hova mozdult, és vissza lehet keresni, mert utána könnyű hivatkozni arra hogy hát igen, de már elfeljetettük. Belül kell hatni de szerintem tenni is kell érte.

Kívánom mindenkinek hogy legyen szebb az élete családállítással vagy nélküle, de álljon ki magáért és ha nem elégedett a helyel, rosszul érzi magát inkább mondja meg, úgyan úgy ha valami segít neki, vagy ha valakinek hálás.

Boldogabb teljesebb életet mindenkinek!

Három császárom volt 4 év alatt és hogy ne legyen túl egyszerű a történet, az első gyermekemet, egy kislányt azonnal el is temettem, majd utána édesanyámat és az egyik barátnőmet... Ez az időszak testileg is és lelkileg is olyan mély nyomokat hagyott bennem, hogy utólag visszanézve magam sem értem, hogyan éltem túl, talán a két fiam tartottak életben, bár életnek egyre kevésbé volt nevezhető, inkább csak vegetálásnak. Folyamatos depresszió, halálfélelem, alvásproblémák, megmagyarázhatatlan lelki fájdalmak töltötték ki a mindennapjaimat, a házasságunk romokban hevert és egyre több viselkedési probléma volt a gyerekeimmel.

2010-ben éppen a születésnapomon keveredtem el életem első családállítására, ahonnan olyan érzéssel jöttem el, mintha a föld felett lebegnék és úgy éreztem megtaláltam a csodát :-) és ami még szebb, hogy eltelt lassan négy év és számomra a családállítás még mindig maga a csoda, minden alkalommal megtalálom ugyanezt az érzést akár saját állításnál, akár képviselőként, akár állításvezetőként, mert azóta a képzést is elkezdtem. Nem tudom hány állításom volt eddig, de igen sok problémánál előjött a császármetszés feldolgozatlansága, ami kihatással van rám is és a gyerekeimre is. (Ha belegondolunk, a szülésben természetes módon két aktív résztvevő van, az anya és a gyerek, és a császármetszés éppen ezt az aktivitást "veszi el".)

Visszakanyarodva a témához, talán a legegyszerűbb, ha leírom mi javult: a halálfélelmem teljesen eltűnt, a depresszióm is sokat javult, bár vannak még most is nehéz napjaim, de már tudom kezelni és tudom, hogy a holnap ettől még csodálatos lehet, az aranyerem visszahúzódott, az alvásproblémáim szinte nullára csökkentek, és a többgenerációsan hordozott családi ízületi gyulladást is viszonylag jól karbantartom. A fiaim viselkedése rengeteget javult, nem azt mondom, hogy semmi gond velük, főleg most, hogy már kamaszkorban vannak, de lassan náluk is helyükre kerültek a dolgok. A házasságomban való változáshoz az kellett, hogy ne csak én, hanem a férjem is elkezdje feldolgozni a saját részét a közös történetünkben, azt hiszem ez lesz a legnagyobb falat. Mindenesetre most már nem táncoltunk a válás határán, megszűntek a nagyon balhés veszekedések és biztosak vagyunk abban, hogy ha esetleg mégsem maradunk együtt, akkor is képesek leszünk békében elválni.

Tudom, elfogult vagyok a családállítást illetően, de ezt vállalom, mert nekem rengeteget segített és mélységes hálával tekintek Hellingerre és minden családállítóra, akivel ez alatt az idő alatt kapcsolatba kerültem és tanulhattam tőlük.

Nekem az egész életem sokkal, de sokkal, jobbra fordult, mert találkoztam egy olyan emberrel, aki értett a lélekhez és jó volt családállításban is!

Csak ajánlani tudom a családállítást, mert én is elfogult vagyok, mint az előttem szóló! Igazándiból azért vagyok elfogult, mert tényleg olyan problémákat óldott meg, amik más módszerekkel egyszerűen nem jöttek elő, nemhogy a megoldásuk is láthatóvá váljon!

Itt találjátok: [link]

Egyéni és csoportos családállítás a két fajta, amit csinál. Talán meglepő egyeseknek, de a családállítást egyéniben is lehet csinálni, nem kell hozzá feltétlenül csoport. Sokszor az ember nem akarja kitárni egy egész csoport előtt az érzéseit, ezért kitűnő olyan esetekben, amikor az ember szégyenlősebb vagy egyszerűen zárkózottabb. Ezt csak azért írom, mert így talán sokkal többen kipróbálják, ha tudják, hogy egyedül is elmehetnek és diszkrétebb formában is meg tudják oldani a nehézségeiket, problémáikat.

Én egy az érzéseimre teljesen vak ember voltam, aki nem is ismerte, hogy mi is az igazi szeretet. Egyszerűen nem ismertem fel, hogy mi az igazi szeretet és mi a hamis. Nem ismertem fel, ha valaki csak megvezetett szép szóval, de azt sem, ha valaki igazán szeretet. Szituációk után elteltek akár hetek is, amíg rájöttem, hogy az nem volt számomra jó, kihasználtak, nem védtem meg magam stb... És persze a düh, ami bennem forrt! Azt sem tudtam, hogy miért. Mindig az aktuális valamire fogtam, ami éppen előttem volt, de ez sokkal mélyebb volt annál, és időnként kitört, ami nagyon kellemetlen volt a környezetemnek! Most már tudom, hogy miért voltam dühös, (ki is engedtem kontrollált körülmények közt a gőzt) és most már a barátom a düh, mert megmutatja nekem, ha valaki/valami átlépi a határaimat! Jó pár állításom volt (egyéb önismereti munkával, meditációval stb.), amíg rájöttem, megláttam, megéreztem, hogy mik az igazi érzéseim, és mit kezdhetek velük. Szerencsés vagyok, hogy megismerhettem a fent említett családállítót!