Anyám es apám elváltak régen, apám összejött egy 20 éves csajjal és összeházasodtak. Apám meghalt, a felesége lett a haszonélvezō. Sose lesz "enyém" a ház?

"Ez a haláláig, vagy a következő házasságkötéséig érvényes."

Már ezt is megváltoztatták, nem olyan régen. Most már ha új házasságot köt az özvegy, akkor is jár neki halála napjáig. (Én sem látom benne a logikát, de így van, ügyvéddel beszéltem, mert pont hasonló gondom volt.)

"Ez felháborító! A te házadban laknak,te meg albérletben nyomorogsz! Azonnal lépned kell! Egy jó ügyvédet kell keresni,ne hagyd magadat kisemmizni! (hamar pebasizott a Kis..)"

Olyan ügyvédet nem fog találni, aki haszonélvezeti jogból próbálja kiforgatni a másik felet, mert lehetetlen kategória. Amúgy a házban azzal él, akit akar. Nem kell, hogy bérleti díjat fizessen. Sőt, bérbe is adhatná, hasznát szedheti, ha akarja.

Ami viszont tény, a maga után keletkezett rezsit köteles fizetni (mármint a haszonélvező).

12!

Komolyan? Ezt nem tudtam. Bakker.

15!

20 éves a nő. Hogy a viharban éltek volna együtt 15 évig???

Nem tudom, az első két válasz miért lett annyira lepontozva.

Igen, nem jogi nyelven van megfogalmazva, és nincs beleszámítva, hogy mi van, ha az özvegyet holnap elüti a villamos, de a realitás sajnos az, hogy mivel a nő valószínűleg a kérdezőnél is fiatalabb, lehet, hogy túl is éli, vagy a kérdező is idős lesz már, mire az özvegy meghal. A nő nyilván nem fogja hagyni, hogy a kérdező kivásárolja a haszonélvezetét (hiszen benne lakik, benne akar lakni, meg ha el is költözne, simán kiadhatná, és lenne egy lakása arra az esetre, ha vissza akarna költözni, miért is mondana le róla). Gondolom, kettejük viszonya nem felhőtlen, szóval gondolom, a segítő szándék sem vezérli. A kérdező meg hiába tulajdonos, be sem mehet a saját lakásába, és egy 20 éves haszonélvezővel a kutyának sem tudja eladni.

Szóval lényegében olyan, mintha nem is örökölte volna meg a lakást, sajnos ez az igazság.