Ki mit enged meg a magyszülőknek az unokát illetően?

Megszületett az első unoka. (Az én gyermekemről van szó) Telnek múlnak a hónapok. Napról napra egyre jobban szeretik az első unokát a párom szülei. Ami bizonyos határig normális.

Viszont az utóbbi időben azt veszem észre hogy mintha már ez kezdene át fordulni beteges szeretetté.

-bárhova megyünk (akár családi összejövetel, vásárlás..) tépik ki a kezemből a gyereket. Nyilván első gyerekem, büszkélkedni szeretnék én is, ők is. De az én kezemből bárki kiveheti a saját gyerekem, míg ha én nyúlok érte mintha nem is csinálnék semmit sem. Állok ott mint egy rakás sz.r, nyúlok a gyerekemért de nem adják... vagy tolom a babakocsit egyszer csak fogják és szó és kérdezés nélkül átveszik tőlem. Kb löknek fel. Versenyeznek kinél legyen a gyerek. Persze volt már hogy szóltam érte és az volt a reakció hogy milyen tiszteletlen vagyok

-fényképet szoktam feltölteni a Facebook üzenő falamra a gyerekemről. Ismerősök láthatják csak így nem tudta megosztani a fényképet. De! Megoldja úgy hogy letölti a képet és felteszi, a kérdezésem nélkül. Majd számon kér hogy ő miért nem tudja megosztani, de nem baj mert ő megoldotta úgyhogy happy minden... az meg se fordul a fejébe hogy én nem akarom hogy holmi idegenek nézzék a gyerekem fotóit. (Az én facebook ismerőseim is olyan ismerősök akiket ismerek, és nem is akad közte olyan akit nem ismerek... )

-egy házban élünk, mert a miénk felújítás alatt van. Erre fel mindenbe is bele szólnak, de mikor szóvá teszem, akkor "hát mi nem szólunk bele semmibe és nem tudom miről beszélsz" napi 3x szokott aludni a gyerekem viszont volt már rá példa hogy 1x aludt és mikor altattam volna 5órakkor, nyilván ilyenkor fél órákat szokott délután, és jön a szobába nagy sebbel lobbal és kiveszi a félig alvó gyerekem a kezemből. Rázza meg táncol vele, a zenét hangosra kapcsolja, tvt bekapcsolja . Itt már látom hogy direkt bosszúságot akar nekem.

Egy ideje nem szívlel mert megválaszolgatok. De egyértelműen én vagyok a hibás a rossz stb . És ha mondok/gondolok valamit az nem úgy van mert én csak beképzelem.

Tudnék még mit sorolni de ez csak a héten történt pár esemény ....

Én fújom fel ennyire vagy tényleg nem normális ez az egész?

Kb úgy érzem hogy a saját gyerekem el akarják venni.

Ki akarnak engem és a férjem zárni a gyerekem életéből.

Egyértelműen stresszes vagyok. Ezt érzi a gyermekem is. Így sokat sír. Mit tehetnék?

Egy ideje itt lakunk, volt már róla szó hogy elmegyünk de kérdés hogy hova és ezt a nagyszülők is tudják és ki is használják.

Már néha olyan szinten kihoznak a sodromból de ez szándékos. A babám előtt sosem.volt ilyen. Nyilván volt kisebb nagyobb konfliktus félévente 1x-2x de ez mára már napi rendszerességű lett.

Nem akarom tőlük megtagadni a gyereket de mikor olyanokat mondanak hogy "megtanítom a gyereket sok rosszaságra fájjon majd a fejetek bőven" na az nagyon fel tud idegesíteni. Én így nem tudom normális keretek között nevelni a gyerekem. Mindig érzi rajtam hogy ideges vagyok. Mit tegyek? Én reagalom túl vagy mi? Nem tudom már hova tenni de borzasztó stresszes. Ma megkaptam azt, hogy a gyerekem csak egy becsúszott gyerek. Hol ott egészségügyi problémáim voltak és tettem azért hogy sikerüljön. Tudják ezt is. Szándékosan idegesítenek? Sokmindent úgy csinálnak hogy a férjem ebből mit se lásson. Ha mondom neki akkor egyértelmű hogy "jajj nem úgy van az drágám hát csak szeretik az unokát..."