Mi a jó megoldás egy ilyen helyzetben?

Anyám egy nagyon arrogáns, beképzelt, "mindent tudó" nárcisztikus, aki bármikor megszégyenít mások előtt, és szeret csipkelődni. Kívülről persze tetteti a szentet és az áldozatot magából. Ebből az okból kifolyólag nem tartom vele aktívan a kapcsolatot, nem is szoktunk találkozni, csak a családi ünnepségeken, de legtöbbször ott is másokkal beszélgetek.

Hamarosan lesz egy családi összejövetel, ahol ott lesznek a rokonok. Nagyon tartok attól, hogy nem fogja megállni, hogy belém kössön, szinte biztos, hogy meg fog alázni a többiek előtt, ami elég kellemetlenné teszi a helyzetet. Én nem szeretem a konfliktust, ő viszont folyamatosan keresi, így nem tudom, hogy hogyan kezeljem majd a helyzetet. Hideg fejjel, vagy kiabáljak vissza? Ebből aztán látni fogják a többiek, hogy nem vagyunk nagyon jóban, és anyám pártján fognak állni, mert ő nagyon szeret magából áldozatot csinálni.

Konkrét példák:

- megszégyenít azzal, hogy megemlít pár rossz gyerekkori szokásomat, amiket már kinőttem (persze ez az ő fejében nem egészen egyértelmű).

- nem hagy beszélgetni, mert akármit mondanék belekötne, hogy rosszul látom

- visszasírja mindenki előtt azt a pár dolgot, amiben segített nekem élete során. Ha valaha is adott pénzt, akkor azt fogja mondani, hogy bezzeg mennyit segített nekem, én pedig egy hálátlan dög vagyok.

- úgy fog velem beszélni, mint egy gyerekkel, nem egy felnőtt emberrel.

Hogyan kell ezeket a helyzeteket úgy kezelni, hogy ne legyen dráma? De ugyanakkor el ne is hagyjam magam?