Szerintetek mi az ideális mennyiség? (kifejtve lent)

Szülőkkel általában hetente egyszer találkozunk. Más rokonokkal ritkábban.

Nincs ebből vita, mert normális családunk van :) Nem kényszer hozzájuk menni, szívesen megyünk. Szoktunk közös családi programokat is csinálni. Szeretjük a családunkat.

Telefonon hetente többször is beszélünk.

Egy faluban élünk a férjem szüleivel, testvérével, nagymamájával, nagynénjével, nagybátyjával :))))))

A férjem szüleivel, testvérével és családjával heti-kétheti 1-3x találkozunk. Iszonyat változó, hogy mennyit. Van, hogy csak átugrunk egy kávéra, vagy kiülünk a kertbe, van, hogy együtt vacsorázunk és ott vagyunk egész délután, vagy egy hétvégi nap. Van, hogy 2 hétig nincs kedvünk menni, van, hogy egy héten 3x is. Nagyon szeretem a családját, így egyáltalán nincs ellenemre.

Nagymamával pár havonta (sajnos a férjem nem szeret hozzá járni, mert a nagyi már idős és sokat panaszkodik. Ez elszomorít kicsit, én szívesen mennék többször is).

A többi rokonnal évi 3-4 alkalommal, többnyire ha ünneplünk.

Az én családom sajnos többszáz kilométerre él, de hetente legalább 1x skype-olunk pár órát :)

A szüleim messze laknak, 150 km-re, hozzájuk havonta egyszer megyünk 2-3 napra. Mindennap beszélünk telefonon, skype-on.

A férjem szüleivel egy városban lakunk, ők elváltak. Apóssal 3-4 havonta találkozunk, anyóssal hetente-két hetente egyszer. Nem rossz a kapcsolatunk, csak mindenki dolgozik, sokszor hétvégén is. Telefonon naponta, kétnaponta beszélünk mindenkivel.

Igen, régen vita volt. Anyósom útban esett férjemnek hazafelé, szinte mindennap leszállt nála. Sokszor csak késő este ért haza. Én vártam a vacsorával, sokszor azt sem tudtam, merre jár, mert sosem szólt. Elmondtam, mi bánt, megértette, utána ritkábban szállt le, vagy ha leszállt, szólt, hogy ne várjam, és nyugodtan elmehettem én is a barátnőimmel csavarogni.

Mi még nem vagyunk házasok, se nem lakunk együtt, de szerintem nálunk is lesznek ebből a későbbiekben problémák. A párom jelenleg más városban dolgozik és csak hétvégére jön haza, ami szinte teljesen arra megy rá, hogy a szüleinek segít, mert megkérték...

Egyébként nálunk szoktunk aludni többségében, mert itt nyugi van. Náluk folyton megy a cirkusz, ordibálás, veszekedés. Legutóbb a balesetin kötött ki a párom, mert belevert a falba, annyira felidegesítették. Ennek ellenére nagyon szereti őket, állandóan mondja, hogy menjünk hozzájuk. Engem meg a gondolattól is kiver a víz, ráadásul ott mindig valami munkát kap, úgyhogy el is tűnik egy csomó időre...

Engem is érdekelne, hogy mi számít egészségesnek/normálisnak, mert mi nagyon nem egyformán látjuk a párommal. Félek, ha már lesz gyerek, akkor is folyton haza fog járkálni segíteni, mert milyen már, hogy nem nézett haza már egy hete.

A mi családunk szerinte túl laza és nem érdeklődünk egymás iránt. Szerintem az övék meg betegesen beleszól mindenki életébe és beosztják egymás szabadidejét (illetve csak a páromét)...

szerintem normális családoknál, ahol összeartás van, az ideális ha az egész generáció egy városban van.

ránk ez nem érvényes.