Nálatok mikor kezdtek el ritkulni a családi látogatások? Keresztszülők, nagynéni-nagybácsi stb.

Szerintem csak azok pontoznak le, akik annyira irigyek arra, aki szereti a családját (rokonait, anyósát, apósát,stb.), hogy szinte gyűlölik. Jobb híján lepontoznak.

Célszerűbb lenne követni a jó példát!

Mi apu testvéreivel (tehát nagybátyáimmal) nem igazán tartottuk a kapcsolatot.

Anyu hugaival igen. Ez jó volt nagyon, szinte mindent tudtak rólam (első unoka vagyok). Sulis dolgokat, barátnőkkel hogy merre jártam, stb. Jó volt, mert igaz, kb. havonta láttuk csak egymást, de mindig ott folytattuk a nagynénikkel és családjaikkal a beszélgetést, ahol abbahagytuk.

Nálunk akkor volt egy törés, amikor a nagynéném lányai is középiskolások lettek. Ők nem tanultak jól, jövőképük sem volt, se terveik, semmi. Mi pedig (hugom és én) hajtottunk, tepertünk, egyetemre mentünk, el is végeztük. Itt tört meg valami, nagynéném emlékszem, a diplomámhoz sem gratulált. Az ő lányai végül kimaradoztak a suliból, de dolgozni sem akartak. Hugom és én is férjhez mentünk, gyerekünk lett, dolgozunk. Az ő két lánya él a vakvilágba. Igazából nem lenne szabad, hogy erre menjen rá egy nagynéni-unokahúg kapcsolat, de én itt látom a törést, amikor teljesen másképpen alakult az előmenetele az ő gyerekeinek és nekünk (a hugommal).