Nappalis egyetemisták, akik a szüleikkel élnek és a lakóhelyükön lévő vagy ahhoz közeli egyetem hallgatói (tehát otthonról jártok be az egyetemre): elvárják a szüleitek, hogy beszálljatok a rezsi- és élelmiszerkiadásokba?

Nem, sőt még Ők költöttem rám továbbra is…

Normális szülőknél ez alap, itthon kb. ennyiben merül ki a “tanít tátom a gyerekem” hiszen mind az általános, mind pedig a középiskolák ingyen vannak…

Valamint az egyetemi szakok 90 százaléka is elérhetőek államilag támogatott formában, vagyis teljesen ingyen vannak (utólag kell ledolgozni a diáknak).

Míg mondjuk Amerikában már a gyerek születése előtt félre tesznek a szülők a gyerek leendő egyetemi tandíjára, mert ott minden egyetem egy vagyon, ami esetleg meg ingyen van az olyan szinten másik liga hogy azzal már kifejezetten nehéz elhelyezkedni, nem is teljes értékű diploma.

Szóval én sohasem értettem azokat a szülőket akik olyanokat mondanak a 18 éves gyerekeiknek, hogy “egész idáig tanítattalak”, meg egyebek…

Most arra gondol, hogy ételt adott neki, meg fedelet a feje felé amíg gimibe járt?

Mert az nem szívesség, jótétemény, hanem puszta kötelesség!

Mondjuk nem mindegy, hogy egyedülálló anya nevel az egyetemista mellett még 3 kiskorú gyereket, miközben apuka sehol, tartásdíj sehol és az összes jövedelme a minimálbér meg a családi, vagy ,milliomos család egyszem gyermeke az egyetemista.

A szülő személyiségén és anyagi lehetosegein múlik. Nincs olyan, hogy pénzt kerni helytelen, szó nélkül eltartani meg helyes. Egyéni helyzet van és tökmindegy, más hogy csinálja.

A mi lányunk nem lakik közel, végig dolgozott a hat év alatt (az utolsó évben már olyan helyen volt, ahol többet keresett, mint az apja), de így is mi fizetünk az albérletét, rezsit, kapott pénzt ruhára, étkezésre, tanulásra.

Nálam alap, hogy amíg tanul, eltartom. Ráér felnőtt lenni utána.

Nem várták el, mert tanultam.

Viszont mikor dolgozóként még otthon éltem pár hónapot, akkor alap volt, hogy a saját dolgaimat fizetem.