Hiába nem élek itthon, sőt az országban sem, akármikor hazajövök apám nem hagy nyugton. Mit tehetnék?

Ha hazajössz kiveszel albérletet, és önálló életet kezdesz. Azt veszel amit akarsz, és azzal találkozol, akivel szeretnél. Haza meg minél ritkábban látogatsz, hogy ne piszkáljon.

Ha elkoltoztel, ráadásul külföldre, akkor nala neked nincs szobád. Volt, amíg otthon éltél. Azóta te ott vendég vagy, így neme remélem mi a problemad. Igen, pakolja el magad után.

Felesleges ilyen helyzetben hazajárnod. Ha mégis Magyarországon képzeled el az életed akkor menj albérletbe.

Biztos vagy benne, hogy haza akarsz költözni? 🤣

Állj a sarkadra.Miért akarsz hazajönni külföldről? Azt meg fogod bánni szerintem.

A távolság és az önellátás nagyon fontos dolgok, de önmagukban nem érnek semmit, ha nem húzod meg a határaidat. Amikor gyerekként kezel, megszabja, kivel találkozhatsz és kritizál, akkor világossá kell tenni számára, hogy felnőttél, nem vagy rászorulva, és ha nem teszi a társaságát elviselhetővé (nem adja meg ugyanazt a tiszteletet, mint bármelyik másik felnőttnek, pl. a szomszédnak), akkor nem fogod keresni - ezt persze be is kell tartani. Sokan azt hiszik, hogy előjogaik vannak a felnőtt gyerekükkel szemben, és nyugodtan lehetnek birtoklóak, tapintatlanok és kontrollálók. Ha következmények nélkül hagyod a viselkedésüket, magától nem fog változni semmi. Tudom, hogy ez nem egyszerű, mert aki a felnőtt gyerekét nem tiszteli, az korábban sem tisztelte és adta meg az életkorának megfelelő mértékű szabadságot a gyereknek. Ebből kitörni nehéz, ha ebben nőttél fel, de nem lehetetlen. Ha nem változik, és ez az életedet megkeseríti, akkor célszerű a kapcsolatot ritkítani vagy megszakítani. Nem tartozol senkinek sem azzal, hogy rendelkezésre állj, mint boxzsák vagy a hatalmi komplexusok kiélésének eszköze.

Akkor meg szokd meg, mert jobb nem lesz. Pár hónapig el kell viselned, megbeszélni úgy sem tudod vele ezenkívül meg nincs más mód. Külföld meg elég nagy szóval attól még, hogy az a hely pont nem tetszik tudsz nézni mást is.