A szüleim nem értenek meg soha semmibe,mit tegyek?

Tudni kell rólam,szarul kezdődött a szociális életem. Egész általános iskolás koromban b*sztattak,kiközösítettek,meg középiskolában is. Bántalmaztak,csúfoltak,megutáltattak mindenkivel,megaláztak,kiszúrtak velem mindig.

Sokszor volt,hogy barátaim nem voltak,barátnőm főleg. Egy vicc voltam lányok szemébe,mindig tudatták velem,hogy ronda vagyok és soha nem fogok senkinek se kelleni.Mindenkivel összejöttek kivéve velem nem,emiatt is cikiztek sokszor.

Lassan 20 leszek,barátaim alig vannak,azokat se nagyon érdeklem,lenézőek meg távolságtartóak velem az emberek. Vagy egy ideig normálisak aztán hirtelen eltávolodnak,bezzeg mással nem ilyenek. Semmibe néznek,lesz*rnak,kétszínű velem mindenki,pedig igyekszek normális lenni,de hiába.

Lányokról nem beszélve..egyikkel se jön össze,eddig 1 barátnőm volt,de azt haggyuk..2 hétig voltam vele,de elég is volt ennyi, mindenki előtt próbált égetni,szégyelt engem meg igazságtalan volt,ott is hagytam,amikor meg ezeket tudattam vele,akkor meg ő kezdett el bőgni.

Ugyanúgy semmibe néznek a lányok is,inkább mással jönnek össze,közben meg az illető se néz ki hű de jól,meg egy gyökér f*sz,akkor mit kell azokon enni?

De így a lényegre törve,szociálisan,lelkileg nem vagyok a toppon. Ezt tudják a szüleim is,soha nem értettek meg,soha nem segítettek nekem,19 évesen egy lecsúszott sz*rdarab vagyok,semmiféle társasággal nem rendelkezve,nincsenek jó ruháim,nem nézek ki jól,ami miatt a lányok is úgy viszonyulnak hozzám ahogy ráadásul szegények is vagyunk..tehát semmi örömöm nincs az életembe,de még a szüleim kivannak akadva és képesek megkérdőjelezni,hogy miért vagyok ilyen..hát csodálkoznak? Őszintén mi jó történt az életemben,minek örüljek? Nem beszélve arról,hogy soha nem értettek meg ráadásul soha nem segítettek nekem,mintahogy most se,akkor mit csodálkoznak?Nem tudtak úgy nevelni,hogy meglegyenek a megfelelő tapasztalataim,de szerintem nekik sincsenek meg,mert semmi hasznosat nem tudtak soha mondani vagy javasolni nekem,de okoskodni,meg rohogni azt bezzeg birtam..erdekes

Ezt ha tudatom velük egy éppészérvet nem bírnak fel dobni,csak logikátlan hülyeségeket,meg, hogy én vagyok a hibás,én látok mindent rosszul. Pl régen,amikor kiközösítettek a lányok meg gúnyoltak,akkor mindig azzal jöttek,hogy biztos tetszek nekik...ja hogyne,azért nem volt akkoriban soha senkim..

Rendesen utálom őket meg az embereket,inkább ki se járkálok csak este,mert a sok gyökér már otthon van addigra. Ezen a héten is kétszer keveredtem verekedésbe,mindegyik alkalommal engem akartak megtámadni,de szerencsére megtudtam magam védeni.

Szóval annyi szerencsém meg örömöm van,mint egy marék molylepkének. Tavaly nyáron elmentem diákmunkára,úgy voltam vele,hogy lesz egy kis pénzem,abból költök,fel glow upolok,félre teszek stb,de még ez se jött össze..egyik műszakvezető b*sztatott mindig,kereste bennem a fogást,annyira idegesített remegtem rendesen az idegtől,nem sok kellett neki menjek ezért ott kellett,hogy haggyam,arról nem beszélve,hogy milyenek voltak ott a körülmények.