Miért van az, hogy anyám meg akar változtatni?

14 éves korodban még megszabhatja mit csinálj/hord hova menjél... hát lázadj ellene.

Nekem még csak nem is a saját anyám mondta meg nekem hogy változzak meg... hanem a volt pasim barom szülei... mert nekik nem tetszik... abban a szúrásban le is léptem (és nem 14 voltam hanem 18).

22/L

Gondolom, edesanyad vagy nagyon regimodi (mely esetben azert ellenzi, mert az nem "tarsadalmilag elfogadott" es "jolnevelt"), vagy nagyon vallasos (mely esetben azert ellenzi, mert meg akar menteni a "pokol tuzetol" vagy valami hasonlo).

Sajnos nincs mit tegyel. Egy bigott ember nem fog megvaltozni, es ha pl a fejebe veszi, hogy a szeretett gyereket meg fogja szabaditani az ordog karmaitol, akkor abbol semmilyen modon nem billented ki.

Inkább azt kérdezd meg, hogy miért nem fogad el olyannak, amilyen te vagy? Azért, mert önző és agresszor. Ő akarja meghatározni azt, hogy te ki vagy, és ki lehetsz - ahelyett, hogy HAGYNÁ, hogy azzá fejlődj, aki a tehetségedből, a képességeidből, a vágyaidból, az álmaidból lenni AKARSZ.

A lázadás szó mit mond neked? :) Engem tapostak, ütöttek-vertek, mégsem lettem olyanná, amilyenné anyám vagy apám farigcsálni akart. Pedig nem kispályás agresszorok voltak ám! Lázadj, és csakis a saját utadat keresd meg és azt kövesd! Különben nem leszel más, csak egy boldogtalan nyomorult ember, akinek a szülei elbaxták az életét - mert ő hagyta.

A szülő feladata az, hogy a gyereket a helyes irányba terelgesse. És mivel nincs egyetlen helyes irány, minden szülő az általa vélt helyes irányba terelgeti a gyerekét.

Nekem is a rockerség volt a mániám ennyi idősen. Lány vagyok, haverokkal értelemszerűen nem engedtek el. De apukám elvitt. Megkaptam a lemezeket, amiket szerettem, posztereket, stb. De nem öltözködhettem kirívóan, rockeresen. Tetoválást is nagyon akartam, azt sem engedték. Azt mondták, tanuljam meg, hogy nem a külső számít.

Akkor ellenkeztem - ma igazat adok nekik.

Próbáld meg megérteni és elfogadni anyukád. Sok tini-szülő probléma egyszerűen abból ered, hogy a felek meg sem próbálják megérteni egymást. És az az igazság, hogy ez általában elsősorban a tinik hibája, akik mindent, de mindent jobban tudnak a szüleiknél és ha egyszer már összetörték a szívüket, akkor azt hiszik, hogy olyan élettapasztalatuk van, mint senkinek. Pedig fogadni mernék, hogy minden ilyen szituációban a szülő az, aki nagyobb tapasztalattal rendelkezik.

Érdemes ezen elgondolkozni és ebbe a hibába nem beleesni.