Ismertek olyan értelmiségi családot, ahol a gyerek (ek) nem szellemi szakmát választott (ak), nem alkotó tevékenységet folytat (nak)? Hogy viseli a család? Mi volt az oka a váltásnak?

Hat en meg pont olyat ismerek, hogy tanar hazasparnak szobafesto lett a fiuk magyartanari foiskolai vegzetseggel.

Miert? Mert alkoholista a gyerek es ket het utan kirugtak a sulibol. A kocsmaba osszebaratkozott egy festovel aki viszi magaval dolgozni es munka utan inni.

Nálunk (mindketten gépészmérnökök vagyunk - igaz, konferenciákr nem járunk) az egyik gyerek tanár, a másik biológus kutató, a harmadik eladó. Ö ezt választotta, mi meg nem szólunk bele, mert az ö élete.

De ettöl függetlenül neki is sok könyve van, az általános ismeretei és az érdeklödési köze nem a munkahely-kocsma-berúgni kategória, szóval az általános érdeklödési köre értelmiségi jellegü.

Ha valaki otthon abban nö fel, hogy tudni jó, annak mindig ez lesz az alap.

Értelmiségi szülő, ha nem nézi le a "kétkezi munkást", akkor simán elfogadja, hogy a gyerekének más a jó, mint neki. Inkább egy jó asztalos, vagy festő (csak hogy a fenti példáknál maradjunk), mint egy unott diplomás.

Az olvasás szeretete, pedig nem diplomafüggő.

"Értelmiségi" nem nézi le a "fizikai" dolgozót, különben lehet, hogy "értelmiségi" csak éppen nem értelmes.

Amúgy a fizikai munka sokszor jobban fizet, mint az "értelmiségi"

Hatos: Igazad van, vannak kétkezi szakmák, amik sokkal jobban fizetnek, mint bizonyos szellemiek.

Egyébként meg sokan összekeverik a szerzett tudást a született intelligenciával.

Ötös voltam.

Ismerek példát mindkét irányra, ahol az értelmiségi szülőknek lett szakmunkás gyereke, meg olyanra is, ahol a kétkezi munkásból élő szülőknek lett értelmiségi gyereke.

Áltlaában - főleg kisebb korban - sok gyerek ma szülőket veszi alapul, ha a szülő orvos, a gyerek is az akar lenni, ha boltos, a gyerek szintén arról álmodik, hogy ő boltos lesz. Aztán az évek során tinédzserkorra már kialakul a gyerek saját érdeklődése, amire persze sokszor nagy hatással van a szülők foglalkozása, na meg arról nem is beszélve, hogy - rettentően helytelenül - sok szülő rá próbálja erőltetni a gyerekre a saját elképzeléseit. Amivel persze csak azt érik el, hogy elszúrják a gyerekük jövőjét. Amondó vagyok, hogy többet ér egy munkáját szerető és lelkiismeretesen, jól végző pék, mint egy munkájától undorodó, megkeseredett fizikus.