Szinte mar napi rendszeresseggel veszekedunk edesanyammal. Mit tegyek?

miért kéne pénzt adnia az anyádnak arra, hogy a barátnőiddel kávézz? ezt nem értem.

másrészt meg, szeptember van. nehogymár ne lehessen bicajjal suliba menni... öltözz fel.

Azt írod,hogy ki vagy merülve,de mégsem fekszel le időben aludni.Éjfélkor is itt lógsz és netezel.

Valami vitamint szedhetnél és próbálj időben aludni.Így nem lennél kimerülve.Jobb lenne a közérzeted,nem lennél feszült és stresszes.Így talán nem lenne annyi konfliktusod édesanyáddal,mert kiegyensúlyozott lennél.

Nekem az egyetemen volt ilyen időszakom (anyámmal laktam). Mondjuk mindketten hirtelen haragúak vagyunk:) A sok "kis" veszekedés után egyszer csendesen közöltem vele, hogy aznap éjjel nem megyek haza... Kb. 3 napig voltam a barátnőmnél... Amikor végül hazamentem, nagyon alaposan átbeszéltük, mi történt velünk, elmondtam, hogy mennyire igazságtalannak érzem a velem szembeni viselkedését, hogy ez mennyire rosszul esik nekem. Volt ordibálás, sírás, (mindkét részről)amit akarsz:) De:

1. Mindketten kiengedtük az összes "gőzt", frusztrációt, sérelmet, ami bennünk volt

2. Rájött, hogy sokkal jobban bánt, ahogy viselkedik, mint gondolta - meg én is megértettem, mikor bántom őt akaratlanul.

Végül levontuk a következtetést, hogy kinek miben van igaza és miben nincs. Azóta nem volt ilyen "rossz" korszakunk...

(Jó, azt nem mondom, hogy sosem "kapunk össze", de mindig megbeszéljük.)

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy lépj le, de boríts ki mindent, és beszéljetek meg mindent őszintén. (Még akkor is, ha esetleg a szokásosnál nagyobb veszekedésbe torkollik, mert az anyukád nyilván nem számít rá, hogy "kinyitod a szád".) Mert ha a veszekedések "rutinszerűvé" válnak, az nem vezet sehova, egyre csak rosszabb lesz.

Szóval mondd el neki, hogy mostanában túl sokat veszekedtek, és ez nem jó, és hangsúlyozd, hogy ebben nyilván te is hibás vagy, még ha nem is érzed (mar csak udvariasságból is anyukád felé), de szeretnéd, ha megbeszélnétek, miért állandósult köztetek a veszekedés, mert szereted, és szeretnéd, ha újra olyan jó kapcsolatotok lenne, mint régen...

De vedd figyelembe, hogy nyilván te is éppannyira hibás vagy, mint ő, még ha nem is tudod, hogy miben hibázol...

ja, és csak hogy érezd a különbséget: egyetemre járok, mellette teljes munkaidőben dolgozom, hétvégén is suliba járok, a fizetésem hazaadom, mert nem állunk fényesen anyagilag. Kávézni kávézok - csak hogy témába vágjon - de nem az éttermi 400forintosat, hanem a coop-os 35 forintosat. Barátnőzni időm sincs, mert ha van egy kis szabadidőm, akkor lefekszek pihenni. Ami nem egyenlő azzal, hogy éjfélkor még itt irkálok hülyeségeket...

Azért mert te végzős gimis vagy, még nem áll fejre a világ!