Szerintetek is szemét és igazságtalan vagyok?

Na a helyzet a következő: 4en lakunk a házban (szüleim,testvérem és én).Testvérem elmúlt 30 ,én pedig 22 éves vagyok.Anyukám és testvérem egy munkahelyen dolgoztak,ami csődbe ment,megszűnt még 3 éve,azóta nem is próbálnak munkát keresni.Nem mondom azt,hogy könnyű munkát találni,mert a saját bőrömön tapasztalom,hogy 22 éves létemre (3 éve érettségiztem) most sikerült munkát találnom 3 hónapja.A gond az,hogy apám dolgozik,testvérem és anyum nem ... csak a cigi meg a napi 2 sör kell nekik.Nem is érdekelne,de folyamatosan szívják az én véremet,hogy mekkora egy szemét vagyok,hogy nem vagyok képes adni nekik 2 nyamvadt ezrest (hozzá tenném,hogy 480 ftos órabérben dolgozom 8-12 órákban ,mert a fogaimat szeretném megcsináltatni,mivel anyagi támogatásra nem számíthatok senkitől).Ez így mindennapos, azt nem is veszik figyelembe,ha bevásárolok valamennyi kaját,hogy mindenkinek jó legyen,meg elhívtam őket magammal turiba,hogy tudjunk egy két "új" ruhát venni...Nem vagyok rá büszke,hogy turikból öltözködünk,meg mindenből a legolcsóbbat veszem,de keveset keresek így is ..Nekem ez rosszul esik,mert mindenfélének lehordanak emiatt és folyamatosan csak a sajnálkozást hallom tőlük,hogy jaj most nincs cigi mi lesz,áh nem baj lefekszünk pihenni kicsit délután(elfáradnak a tv nézésben)...stb. Kicsit összetett dolog,nem is tudnám az egészet leírni ,de a lényeget azt hiszem leírtam.Szóval most akkor tényleg egy szemétláda vagyok,mert a kaját,meg a ruhát fontosabbnak tartom a cigi meg a sör helyett?Ti mit tennétek?