Hogyan értessem meg a szüleimmel, hogy nem fogok hazaköltözni?

Semmit.

Minek magyarázkodsz? A felnőttséget az is bizonyítja, hogy nem magyarázod a bizonyítványod feleslegesen. Amit mondtál, megmondtál, ha felhozzák, mondj annyit, hogy ezt már megbeszéltétek többször, most inkább beszéljetek erről vagy arról - és tereld el a témát. Ha nem megy, akkor várd végig, amíg beszél, de egyetlen hang nélkül. (A végén figyeld az elbizonytalanodást és a döbbent csendet, amikor nem mész bele a "de miért" játszmába.)

És közben keress albérletet.

Azért, mert én így szeretném.

Amúgy rendkívül ismerős a helyzet, kár, hogy a kérdés feltevésére nem lehet valami "tetszik" jelt tenni. :)

Kérdező, ha nem inged, ne vedd magadra, de rengeteg nőtől hallottam már a panaszkodást, hogy a szülei egyszerűen nem értik meg mit akar. Mindegyikükre igaz volt, hogy valójában nem is mondta ki, hogy mit akar, csak az orra alatt dörmögött, célozgatott, vagy hisztizve elhúzott otthonról.

Mint mondtam, ha nem inged, nem veszed magadra. Felesleges volna nekem elmondanod, hogy te igenis megmondtad nekik, mert nekem mindegy, hogy te mit csinálsz. Én csak azért írom le, hogy gondolkodj el, hogy megmondtad e nekik, hogy ne haragudjanak, de te nem akarsz hazaköltözni, vagy csak kerülöd velük a konfrontációt, és várod, hogy ettől leessen nekik a tantusz, és végre békén hagyjanak.

"hiába magyarázom el szépen, csúnyán, nem érik fel"

Szerintem ez elég egyértelmű, a kérdező vélhetően megmondta kategorikusan, hogy "Nem költözöm haza."

"Szerintem ez elég egyértelmű, a kérdező vélhetően megmondta kategorikusan, hogy "Nem költözöm haza.""

Pont ez az érdekes. Szinte minden említett nő ismerősöm így gondolta. Mondtak ők sok mindent, csak éppen azt nem, hogy nem AKARNAK hazaköltözni, helyette inkább mindenféle tőlük független indokot.

Kérdező, még egyszer elmondom: ha nem inged, ne vedd magadra!