Anyám sokkal szigorúbb, mint amilyennek kéne lennie. Valami megoldás?

Nem erre a válaszra számítasz, de 14 évesen neked semmi keresnivalód sincsen házon kívül este 9-10 után. Még szép, hogy nem drogozol, meg nem cigizel, nehogy már ezért vállon kéne veregetni!

Azoknak a szülei felelőtlenek, akik kiengedik az ilyen korú gyerekeiket olyan későig. Anyukádnak van igaza! Gyerek vagy még.

Igazából ez a szülő nevelési elveitől is függ, illetve, attól, hogy mennyire bízik a gyerekbe és abban, hogy a gyerek mennyire tud magára vigyázni.

Engem elenged anya akár hajnal 2-ig is (+amíg hazaérek, elég nagy Budapest), ha másnap nincs iskola (nem gyakran szoktam addig lenni). Tudja, hogy jó társaságban vagyok, tudok magamra vigyázni. Persze 10 után fél óránként jelentkeznem kell, ha nem írok felhív, hogy jól vagyok-e. Természetesen a hétköznap más.

Ugyanakkor van volt osztálytársam, akinek a szülei számon tartják, hogy mikor van vége az óráinak és egy negyed órát sem késhet. Természetesen a szülei megengedi, hogy átmenjenek hozzá az emberek, de ki nem mehet, csak ha az tényleg indokolt.

Mondd meg az osztálytársaidnak, hogy beszéljenek anyukáddal, vagy az ő szüleik beszéljenek a te szüleiddel, de igazából a szülők nevelésmódszerei általában szilárdak. Féltenek.

15/F

Én a legszívesebben levernék neked egyet.

14 évesen hova a retekbe akarsz menni?

Engem 18 évesen nem engedtek el este 8-ig. 14 évesen eszembe nem jutott volna ilyesmi.

Szegény anyád!

"14 éves, és anyám már elég régóta szinte semmit sem enged meg."

Az "elég régótán" röhögök. Most jöttél ki a pelenkából, mikor és mit nem engedtek meg neked? Hogy 2 évesen belenyúlj a konnektorba? :D

Úgy látszik, a válaszolók már mind elfelejtették, milyen a kamaszkor. Adott egy 14 éves fiú, aki korát meghazudtoló értelmességgel leír egy szituációt. Az erre érkező reakciók egy része viszont kifejezetten tirpák: "nyavalygó tini vagy, lekevernék neked egyet, most jöttél ki a pelenkából". Ordít belőlük a lenézés. Komolyan ilyen példát kellene mutatni a tiniknek: Ha valaki tanácsot kér, akkor oltsd le bunkón, ne is próbáld magad a helyébe képzelni? Hölgyeim és uraim, ez szégyen! Nem a véleményükkel van baj, véleménye mindenkinek lehet - hanem a vélemény-nyilvánítás módjával!

MaRRz! Úgy látom, magad is érzékeled, hogy édesanyád feszült, frusztrált a munka miatt. Azt javaslom, segíts be neki a házimunkában, próbáld tehermentesíteni, és egy nyugalmas pillanatban beszélj neki őszintén a problémáról. Kérd meg, hogy bízzon benned jobban. Ne kérj nagy engedményeket, csak egy kicsivel több szabadságot. És ha kapsz egy plusz fél órát, azt mindig tartsd be, ne késs egy percet se! Egy idő után be fogja látni, hogy bízhat benned. De csak akkor, ha soha nem élsz vissza ezzel egy icipicit se, ha mindig pontosan betartod az ígéreteidet, és nem akarod a karját is, ha a kisujját nyújtja. Valóban fiatal vagy még, nem maradsz le semmiről, rengeteg időd lesz még szórakozni.