Elmondjam anyumnak?

Két éve történt velem egy incidens ami miatt sajnos eléggé depressziós állapotba kerültem,hogy megjártam a kórházat is.Azóta nem kezelt orvos,viszont a mai napig úgy érzem,hogy nem teljesen sikerült kijönnöm a depresszióból hangulatom változó egyszer mosolygok egyszer pedig magamba fordulva sírok.Most már nincsenek kísérleteim viszont ha egy kicsit is megbántanak akkor is már folyamatosan ezen kattogok és kikészítem magam idegileg.Nagyon sokszor nem látom az élet boldog oldalát mindentől félek a suliban szorongok,hogy el ne rontsak valamit mert az egyik tanárom rám van szólva és sírhatnékom van ha rám üvölt.Nem tudok hosszabb ideig úgy állni a dolgokhoz,hogy na megtudom csinálni és ügyes leszek és menni fog mindig elrontja valami a kedvemet és úgy érzem úgy se fog menni mert nem értek ehhez. Nagyon sokszor rám jön a sírás a régi rossz élményeim miatt utána jó pár napig minden teljesen rendben van aztán pedig újra rám jön a sírás és előttem vannak újra a múlt beli rossz dolgok.Anyum amióta kijöttem a kórházból nem tudja,hogy szoktam sírni.Van egy fiú is akibe szerelmes vagyok akiről anyumék csak azt tudják,hogy beszélgetünk és barátok vagyunk viszont nekem többet jelent sajnos ő messzebb lakik félek attól,hogy emiatt nem engednénk,hogy vele legyek pedig ő is nagyon sokat segít abba,hogy jól érezem magam még ha egy kicsit is.Viszont úgy érzem el kéne mondanom a dolgokat neki igaz?Még mindig nem jöttem ki teljesen a depresszióból?