Az normális hogy a szüleim a tesómmal többet foglalkoznak?

Nem normális eset.

1. Vegyél magadnak ágyat, nem drága 40.000-ért egész jót lehet kapni.

2. Nem kell hazamenni hétvégente.

"Az normális hogy a szüleim a tesómmal többet foglalkoznak?

Egyetemisták vagyunk..."

Jaj, ne röhögtess már! Mikorra tervezed, hogy felnősz végre?

Választhatsz:

- ugyanolyan szoros kapcsolat a családdal, mint eddig, annak tudatában, hogy olyanok, amilyenek

- a kapcsolat lazítása, hogy ne golyózz be tőlük.

Bármelyiket is választod, a saját, felnőttként, szabadon meghozott döntésed lesz (eddig is az volt, hogy továbbra is otthon laksz még mindig), úgyhogy nincs miért panaszkodnod.

A másodiknak nincs teljesen igaza szerintem.

Persze, felnőtt egyetemista vagy, de akkor kezeljenek is úgy. Gondolom, ha a testvérednek segítség kell a pakolásban, téged ugrasztanak, mert még csak egy gyerek vagy, akit ők tartanak el, de ha új ágy kell, máris felnőttél és vedd meg magadnak, ha szükséged van rá. Ez nagyon szemét és önző hozzáállás a szüleidtől.

Beszélj a testvéreddel. Feltétlenül szüksége van az új ágyra? Nem menne bele egy cserébe? Feltételezem, hogy már elég felnőttes ő is egyetemista létére és ha összebeszéltek, talán a segítségedre lehet, hogy a szüleid lássák, hogy ugyanannyit dolgoztok és segítitek egymást.

Végső megoldásként én kevesebbet járnék haza. Helyette mennék a páromhoz. Ha ez nem tetszik nekik, közölném, hogy ott kényelmesebben elférünk az ágyán é egyébként is, ott az ő szülei nem lehordanak, ha elmosogatok, hanem megköszönik.