Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Mit tehetnék a magam érdekében...

Mit tehetnék a magam érdekében, ha az anyám lelkileg bánt és már nem bírom tovább?

Figyelt kérdés

Nem könnyű nekem ezt ide leírni. Voltaképpen bátorságot kellett vennem hozzá.

Gyerekkorom óta az anyám nem nevelt engem, de állandóan csak bántott. A mindenei voltak a férfiak. Ez miatt egyszer kicsi koromban vonaton hagyott csak úgy engem, mert ő szaladt a férfijához. Ez volt az első emlék, amit nem felejtettem el. Aztán következett a suli és, mivel viszonya volt valakivel, mindig késtem óráról (elsős voltam), ami miatt a tanár megutált és az osztályban célpontja lehettem a bántásoknak, sértéseknek.

Eljutottam gimnáziumig és ott kellett hagynom, iskolát váltottam, bántottak engem az utolsó éven. Akkor egy informatika tanár beszélt anyámmal, elhordott engem mindennek és alkalmat adott azzal arra, hogy lelkileg elkezdjen engem bántani. Nem, mintha addig nem tette volna. Most azonban lényeg az, hogy tavaly elkezdtem dolgozgatni, hogy önálló legyek és valahogy megszökjek ebből családból. Városban kezdtem, ahol anyám lakik, érdekes, mihelyst meg tudta, ki a főnököm, két napra rá, kikezdett engem és ott kellett hagynom. Lehordott minden semmirekellőnek. Ezután folytattam egy másik állásban, amit nagyon megszerettem. Minden rendben volt, akadtak nézeteltérések a kollégáimmal, azonban ott volt a legnagyobb probléma, amikor meg tudta anyám, ki a felettesem. Onnantól kezdve behívattak, firtatták a családi kapcsolatom azzal, aki felnevelt. Úgyhogy ott sem sikerült semmi. Itt már kezdtem depresszióba esni, de nem adtam fel. Messzire mentem dolgozni ugyanolyan állásba. Egy és fél hónapig minden rendben volt, mire kaptam hívást anyámtól, hol dolgozom, ki a felettesem, de nagyon hízelgő, rendes hangon beszélt velem. Azt tudta, hol dolgozom alapból, mert mama addig nem hagyott, hogy úgy nem mehetek el, ha nem mondom el neki. Azt azonban nem, mit csinálok. Elmondtam, mi a munkám, de személyekről semmit. Erre a második hónap után ott kellett hagynom azt is. Most nincs semmim. Kilátástalan vagyok és ez év Húsvétján megjelent nálunk anyám és végleg összehordott engem minden semmirekellőnek, hogy semmit nem tudok kezdeni az életben, meg, hogy rám férne egy pofon...stb.

Azt azonban még megemlítem, hogy ő tökéletes. Pár évvel ezelőtt keresztapámmal ugrasztott össze, tavaly nálunk nyaraltak keresztapámék és hirtelen, mikor megjelent nálunk, majd elment, utána keresztapám is nekem állt, de azt sem tudtam, mi a bántás eleje és vége.

Gyerekkorom óta csendes voltam, mindenki rendesnek ismert meg engem. Mama nevelt fel, de most abban a helyzetben vagyok és azért is írtam ide, mert kértem őt arra, többet ne jöjjön el hozzánk, viszont ő úgy döntött, be fogja engedni. Én azonban nagyon félek. Anyám őrültnek tart, a városban is lehordott mindennek, amit visszahallottam, nem győzöm magam védeni és már elfáradtam.

Azzal érvel mama, hogy fél, nem küld pénzt, mivel tanulok.

Én pedig most jelenleg nem tudok mozdulni sehova. Teljesen depressziós vagyok és csak nézek ki a fejemből.

Nagyon szépen köszönök minden tanácsot, segítséget.



2019. ápr. 27. 22:01
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:
Miért mondod el, hol dolgozol, ha tudod, mi a vége? Ezek után én még azt sem árulnám el, melyik városban élek. Egyáltalán miért tartod a kapcsolatot egy ilyen emberrel?
2019. máj. 1. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!