Ilyenkor viszonozzam anit ő csinált, vagy én legyek az okosabb?

Ő fizeti az internetet, hogy csak így rendelkezhet felette vagy mi?

Hány évesek vagytok?

Én biztos megmondanám neki hogy ha mégegyszer letiltja a wifit, széttöröm a routert! És ha még ezután is köcsögösködik, akkor sorra kalapács alá kerül a telefonja és minden egyéb értéke!

Hihetetlen hogy ekkora f.sz. egy családtag...

Vágd jól pofán.

Az én nevemben is.

Hogy lehet ilyen féreg?

1. Ez a szüleid sara: A szüleiddel kellene beszélni visszafogottan, udvariasan stb., mert ők fizetik a netet (gondolom, mert tinik vagytok), és ők engedik neki ezt a viselkedést. Utána kellene járni, hogy ő mitől fontosabb gyerek. Nekem pl. meghalt az első öcsém, és a második olyanokban is le volt védve velem szemben, amiben normális szülők hagyják a nagyobbat lerendezni a kisebbet. Ez a viselkedés a szüleid sara 90%-ban, utána a tesódé. Ha a szüleid nem érnek el javulást (de akarnak), akkor családterápia lehet a segítség.

2. A távolságtartás előnye/hátránya: Ha el tudsz tőle szeparálódni (másik szoba, a f@sz megnyilvánulásainak figyelmen kívül hagyása, stb.), akkor érdemes lehet a harc helyett az energiáidat tanulásra, magad képzésére, a barátaidra fordítani, a szórakozásodra fordítani, mert a képzettséggel és a kapcsolati tőkével sokra viheted, és az ilyen köcsögnek nincs nagyobb arculcsapás, mint amikor többre viszed az életben karrier, magánélet stb. szempontból. Ennek az eredménye viszonylag fájdalommentes elhidegülés lesz köztetek.

3. A harc előnye/hátránya: Ha nem tudsz elszeparálódni (mert a hazugságai miatt jelentős hátrány ér, és magadat meg kell védened, akkor érdemes harcolni, mert az ő mérgező személyisége különben az önértékelésedet tudat alatt rombolja. Harc esetén a szüleid még jobban polarizálódni fognak, és faterod valószínűleg a tesód oldalára tolódik (vagy jobban feléd).

Én igyekeztem az öcsémet békén hagyni, de ő csesztetett verbálisan, és megvonásokkal, stb. aminek szar önértékelés, nulla önbizalom lett a vége. A kiállással egyrészt ezt-azt meg tudsz védeni magadnak, másrészt határokat állítasz fel, amiket neki nem lesz érdemes olyan gyakran átlépni, és ami a legfontosabb, nem kerülsz tudat alatt egy állandó áldozatszerepbe, ami baromi fontos az önbizalom és a későbbi életed folyamán.

Ennek a vége viharos elhidegülés lesz még a 20-as éveitek előtt. Aztán ez vagy így marad örökre, vagy akár megjavul. Anyámat a bátyja verte stb., aztán egy nagyon szorult helyzetben (hagyatéki tárgyalás) anyám kvázi ügyvédként lépett fel a bátyám érdekében a többi örökössel szemben. Onnan datálható, hogy amennyire sz@r volt a viszonyuk, majdnem annyira jó is lett utána.