Miért mindig én vagyok a hibás?

Én 16F, tesóm 12L. Bármi történik, én vagyok a hibás. Mindig. Ma például az történt, hogy tesóm megdobott a radírjával, visszadobtam, majd idegesen utánam futott, én meg bezártam a szobám ajtaját. Útközben beverte a fejét, elkezdett sírni, bement a szobájába. Anyám egyből jött, ordibált velem, pedig nem is tudta mi történt. Tesómnak elég sírnia, vagy ordítania, hogy nem hagyom, és egyből engem ordítanak le. Mindig azt mondják, hogy én vagyok a nagyobb, legyen több eszem, stb. Vagy ha segítséget szeretnék kérni tőle, és nem segít, vagy nem ad kölcsön valamit, akkor semmi probléma nincs, de ha én nem megyek segíteni neki, vagy nem adom oda valamimet, akkor megint én vagyok a hibás...