Szerintetek normális, hogy a bátyámmal még mindig együtt alszunk?

"apukánk gyakran volt részeg, olyankor féltem tőle. Anyu meg sokszor éjszakás volt a kórházban, ezért mindig a bátyámhoz mentem át este."

-nos, ha ő már elment, akkor nincs mitől félni. szerintem inkább a saját ágyad használd. gondolom nem alszatok egymástól messze úgyem, szóval ott van a bátyus csak nem melletted az ágyban. szokj le erről.

Nyilván nem normális, ha egy 18 éves lány a 20 éves bátyjával alszik. Értem én okot - sajnos tényleg értem -, de attól még a válasz egyértelmű.

Ugyanakkor ne is spilázd túl: amint egyikőtöknek kapcsolata lesz (időszerűnek tűnik), kb. magától helyreáll majd a helyzet.

Nem normális. Előbb-utóbb túl kell lépni a gyerekkori félelmeken. De ha megszokásból alszotok együtt, az sem jó. Egy felnőtt ember ne ahhoz legyen szokva, hogy a húgával/bátyjával alszik együtt. Egyrészt, mert egyszer el fogtok költözni otthonról, és akkor majd meghülyültök egyedül, másrészt pedig, mert így kezdődnek a vérfertőző kapcsolatok. Normális szociális életetek meg nem lesz, mert inkább majd együtt maradtok, hogy ne féljetek éjszaka, és a büdös életben senki nem akar majd veletek összejönni, mert azt hiszik, hogy betegek vagytok agyilag. Arról nem is beszélve, milyen botrány lehet abból, ha egy ilyen "szokás" kiderül az iskolában vagy a munkahelyen.

Minél előbb szakadjatok el egymástól, mert ez semmilyen értelemben nem egészséges. Ha nem megy, akkor keressetek pszichológust.

Szerintem sem normális.

Megértem, hogy régebben együtt aludtatok, mert féltetek.

De már nincs mitől félni.

Próbáljatok meg leszokni erről.

Mit jelent pontosan az együtt alvás?

Ha csupán egy szobában alszotok, akkor semmi gond.

Ha egy kettős ágyon (franciaágyon) alszotok egymás mellett, én abban sem látok kivetnivalót.

Ha összebújva alszotok, az viszont nem normális.