A nővérem árnyékában kell leélnem az egész életemet?

A nővérem és én köztem 6 év különbség van, ő most 22,én 16. Egész életemven azt kellett halgatnom, hogy „Miért nem vagy olyan, mint a nővéred?” vagy „A nővéred jobb tanuló volt”, esetleg „A nővéred sokkal többet segített itthon, mint te”.

Az iskolában a társaim mindig azzal jöttek, hogs milyen szép a nővérem, és milyen szerencsés vagyok, hogy a testvérem.

Ha hozzám szól egy fiú, vagy rám ír neten, akkor rögtön azt kérdezi, hogy hány éves a nővérem, mert összejönne vele, stb.

Mind a ketten fiatalabbnak nézünk ki, mint amennyik valójában vagyunk, de amíg nála ez előny, és mondják neki, hogy milyen mázlista, nálam ez hátrány, és csak csesztetnek vele, hogy 10 évesnek tűnök.

Anyától mindig azt kapom, hogy legyek olyan, mint a nővérem, a 2 bátyám pedig engem mindig piszkálnak, vele pedig olyan jóban vannak.. Ha én mondok valamit, akkor az mindig hülyeség, ha utána ő mondja ugyan azt, akkor az már jó ötlet, vagy vicces, vagy ilyesmi. Ha én olvasok egy könyvet, vagy hallgatok egy zenét, akkor azt mindig lenézik, de ha ő, akkor nem...

És mindig is kivételeztek vele, neki mindig mindent lehetett, nekem soha semmit, és ez eléggé bánt. Régen egy kis faluban laktunk, és ha visszamegyünk oda nyaralni, és meglátnak engem régi ismerősök, rögtön a testvéremről kérdeznek, vagy megemlítik, hogy egyáltalán nem hasonlítok rá.

És igen, szép a nővérem, de magamat sem tartom csúnyának azért...

Mit kéne csinálnom, hogy végre ne hasonlítsanak vele össze? Kezd elegem lenni. Vagy egyáltalán miért csinálják ezt? Nem lehetne simán csak elfogadni, hogy nem mindenki olyan tökéletes, mint ő?...