Voltatok már olyan helyzetben, hogy nagyon becsikart a hasatok, és épp nem tudtatok elmenni wc-re? Meddig bírtátok ki?

Jelen,erdei túra volt, össze ettünk mindenféle gombát ami hőkezelést igényel de majd mi megmutatjuk hogy erős gyomrunk van. 2 óra múlva szédülés,ledôltem. Érzem hogy nekem szerintem hasmenésem lesz. Guggolás semmi... Na menjünk haza,3 méter múlva megállok hányni,sose akart vége lenni mert ki se mertem nyitni a szememet mert biztos voltam benne hogy a beleimet is kihanytam. A társam nézi azt mondja mi a fasz..... És ő is elkezdett hányni. Aztán jött a hasmenés. Aznap délután szinkronban fostunk és hanytunk.

Mikor elmúlt induljunk haza. Mondani se kell hogy még kb 4x kellett guggolni hazáig

Mikor még csak ismerkedtem a férjemmel, és harmadszorra aludtam volna nála, akkor elkapott a hasmenés. Kimentünk egy rendezvényre, nyár volt és ott kebabot ettem, szerintem ez tett be. Hazafelé is éreztem, hogy nem oké a pocim, de mondom majd csak elmúlik. (Sokszor csikar és nem lesz hasmenésem)

Aztán este már éreztem, hogy hasmenésem lesz. De én gátlásos voltam és nem mertem elmenni wc-re nála. Megvártam, hogy elaludjon, aztán megpróbáltam kiosonni. Felébredt, de már nem tudtam tartani, úgyhogy mondtam, hogy wc-re megyek.

Lazán elintézte egy “oké”-val. Szóval, ilyen hülyeség miatt kínoztam magamat és görcsölt a pocim órákig. Mikor már harmadszorra szaladtam ki, akkor elkezdett aggódni értem és mivel hányingerem is volt, lavórt is bekészeített az ágy mellé. Tök normálisan fogadta. Szerencsére nem hánytam.

Amúgy ez kb 4-5 óra volt, amíg tartogattam. Nem volt kellemes.

Olyan dolgot ettem egy büfében amit valószínűleg már agyonhasznált olajban sütöttek ki. A házunkig eljutottam szenvedések közepette, a fürdőszoba ajtajáig bírtam.

Nagyon frusztráló volt, mert már csak kb két lépésnyire lett volna a wc.