Történhetett visszafordíthatatlan kognitív képességromlás emiatt, vagy sem?

Question

Pontosan egy héttel ezelőtt ilyenkor elmentünk a barátaimmal kirándulni, majd egyszer élünk alapon a nap végén egy helyi kocsmában elkezdtünk iszogatni.4-5 óra ottlétünk alatt úgy alakult, hogy irreálisan sok alkoholt ittam, annyit amennyit sosem szoktam. Legalább összesen 2 liter sör, és ugyanennyi bor lecsúszott. Miután ez megtörtént, még valahogyan hazajutottam egyedül a város másik végébe, noha semmire sem emlékszem már ebből.Fogalmam sincsen, hogyan jutottam be a kapun, de ez is megtörtént. Onnantól teljes képeszakadás, annyira emlékszem, hogy reggel össze volt hányva minden, én meg kb semmit nem tudtam csinálni magammal, csak feküdni.Azóta mondhatni visszatértek a dolgok a "rendes kerékvágásba" dolgozom, találkozok a barátnőmmel, segítek édesapámnak vásárolni, de azóta olyam üresnek érzem magam. Csak úgy élek, és a koncentrációm is pocsék. Semmihez sincsen igazán kedvem, csak úgy gépiesen csinálom a dolgokat.Vajon ettől az enyhe alkoholmérgezéstől lehet ez, és elindultam az elbutulás útján? Eléggé félek emiatt.A dologhoz még annyit írnék, hogy OCD-s, illetve Aspergeres személy vagyok, amely már kb 10 éve diagnosztizálva van. Lehet, hogy ez a 2 probléma tesz rá a szorongásomra, és csak bebeszélem magamnak, hogy butulok?(Igen, tudom, hogy nagy hülyeséget követtem el az ivással, és megbántam. Remek tanulópénz volt a kultúrált alkohofogyasztásra.)

Válaszadó #7 · Accepted Answer

18 évesen ez teljesen normális.

Válaszadó #1 · Answer

Szia! Nem. Ennyitől biztos nem. Inkább szavazok a brutális nyári melegre amitől koncentrációs zavarod van. Illetve el kell szomorítsalak, felnőttként ez gyakoribb lesz. 30 évesen sem tudok már úgy figyelni, mint 20 évesen, és tanulni sem egy egész napos munkanap utàn. Iskolában is egész nap figyeltünk de utàna maradt energia tanulni...

Válaszadó #2 · Answer

Vótmá
De amúgy ez csak a post party depression

Válaszadó #3 · Answer

Semmi bajod nem lett.Az azt követő állapotodra meg valószínűleg az a magyarázat, hogy rájöttél arra, hogy az ivás kellemes érzést ad, és nélküle üresebb, sivárabb az élet.

Válaszadó #4 · Answer

Dehogyis, ennyitől semmi bajod nem lett!
Elpusztult egy párezer idegsejted, de ennyi akkor is elpusztul, ha jobban bevered a fejedet. Ennyit még mindennemű érzékelhető, vagy mérhetp képességromlás nélkül képes kompenzálni az agy. Sőt, ennek a többszörösét is.
Probléma akkor van, amikor ezt rendszeresen, hetente, vagy akár hetente többször megcsinálja az ember, éveken át.
Amit te érzel, az lélektani jellegű dolog, bűntudatnak híják. Rosszul érzed magad a történtek miatt, szégyenled magad miatta, és ez kihat az általános hangulatodra is. Én is hasonlóan éreztem magam életem első egyetemi bulija után, napokig nem tudtam összeszedni magam, teljesen le voltam sokkolva, hogy "uramisten, mit csináltam?" Aztán egy hét után túltettem magam rajta. Az asperger és az OCD pedig képes nagyon felerősíteni a negatív érzéseket és az aggodalmat.
Egyszer meg szinte mindenki átesik egy nagyobb berúgáson, mielőtt megtanulja kontrollálni magát, és kitapasztalni, hogy mi az, amit még szabad, és mi az, ami már gondot okoz.

Válaszadó #5 · Answer

Aki egyszer a sárga földig issza magát, az majd máskor is. Fel nem foghatom, hogy mi a jó abban, hogy belevágunk egy tevékenységbe, amiről tökéletesen tudjuk előre(!), hogy utána igen szar lesz és még, ha volt is benne "jó rész", arra sem fogunk emlékezni. Rosszabb esetben a másvilágon ébredünk. Ez semmi más, mint megfelelési kényszer a még hülyébb haverok felé.

Válaszadó #6 · Answer

Az alkohol közvetlenül nem okoz ilyen maradandó károsodást. Az alkoholisták agyzsugora a folytonos B1-vitaminhiány következménye, sőt, a Wermicke-Korszakov szindróma is, amikor valaki "végleg elitta az agyát".

Történhetett visszafordíthatatlan kognitív képességromlás emiatt, vagy sem?

Kapcsolódó kérdések: