Ha 100%-os a páratartalom, akkor a tüdő nem telik meg vízzel egy idő után?

A 100%-os páratartalom nem azt jelenti, hogy az egész levegő "párából" van, hanem csak azt, hogy a levegő az adott hőmérsékleten nem tud többet felvenni. Ha valamiért még több vízgőz kerülne a levegőbe, akkor azonnal kicsapódna egy része és lecsöpögne víz formájában.

Szerintem itt néhány alapvető dologgal nem vagy tisztában, úgyhogy elmagyarázom ezeket :)

Megkülönböztetünk abszolút és relatív páratartalmat (ebből a relatív az, amiről feljebb szó volt).

Az abszolút páratartalmat úgy lehetne megmérni, hogy fogunk egy köbméter levegőt, és valamilyen módszerrel megmérjük, hogy abban az egy köbméterben hány gramm vízgőz található.

Minden hőmérsékleti értéken (és nyomáson) van egy maximális értéke az abszolút páratartalomnak, amit nem tud túllépni. Ha több vízgőz kerülne a levegőbe, akkor egy része vízzé alakul és lecsöpög.

Namármost, a relatív páratartalmat ehhez a maximális értékhez viszonyítjuk. Ha azt mondjuk, hogy a relatív páratartalom 100%, az azt jelenti, hogy az adott hőmérséklet (és nyomás) mellett nem tud a levegő több párát felvenni. Ha 50%, az azt jelenti, hogy akár kétszer annyi is lehetne benne, mint amennyi most van.

Írtam már, hogy ez a maximális mennyiség, amennyi víz pára formában lehet egy köbméter levegőben, függ a hőmérséklettől. Ez a függés úgy néz ki, hogy minél melegebb a levegő, annál több pára lehet benne (abszolút mennyiségben).

Tehát ha a melegebb levegő 100% relatív páratartalmú, akkor az abszolút mennyiségben több párát jelent köbméterenként. Hasonlóan, ha a 100% relatív páratartalmú levegőt felmelegítjük, akkor ettől - bár az abszolút mennyiség nem változik - a relatív páratartalom csökken. Ugyanaz az abszolút mennyiség kisebb százalékot fog jelenteni.

Ha pedig a 100%-os relatív páratartalmú levegőt hűteni kezded, akkor növekedni kéne a relatív páratartalomnak. Viszont az nem mehet 100% fölé. Akkor pedig mi történik? A válasz a következő: a fölös párából víz lesz - így alakul ki a harmat.

Térjünk vissza a kérdésre. Mi történik a tüdőben? Ahogy beszívjuk a levegőt, az felmelegszik. Ha kint 100% volt a relatív páratartalma (és mondjuk van 10 fok), akkor bent felmelegszik, és a relatív páratartalom 100% alá kerül, és semmiképp se fog víz kondenzálódni (mint harmatképződéskor, ahogy az előbb leírtam), mert az csak hűtés hatására történne.

Igazából éppen hogy kellemes a párás levegő, mert kevésbé szárítja ki a légutakat.

Ezt én is ismertetni akartam magammal, mert kaptam tegnap egy higrométert, és nem voltam tisztában teljesen a működésével.

Bennem is felvetül a kérdés a szöveg elolvasása után, hogy ha egy - a tüdőnk hőmérsékleténél - melegebb hőmérsékletű környezetben vagyunk, és kb 100%-os páratartalmú levegőt belélegzünk, akkor mi zajlik a tüdőnkben?

"A gőzben, vagy inhaláláskor melegebb van, mint a tüdőben, tehát akkor sem csapódik ki a víz? (gondolom nem, de kíváncsi vagyok a tudományos magyarázatra)"

Őszintén szólva gőzöm sincs :) Nem vagyok fizikus, csak nagyon jó volt a fizika oktatás a gimnáziumban.

Bár most így elgondolkodva van ötletem. Kicsapódik. Muszáj neki, a fizika az fizika. Viszont a tüdőnek nagyon nagy a felülete, és ehhez képest nem nagy a térfogata. Belül nyálkahártya borítja, ami eleve nedves. Tehát szerintem kicsapódik, de a relative kevés víz szépen eloszlik az óriási felületen - és felszívódik. Ugyanúgy, ahogy a bélnyálkahártya is fel tudja szívni a vizet, nem lennék meglepve, ha a tüdő is képes lenne kis mennyiségű víz felszívására. Bioszból már kevésbé emlékszem erre a részre sajnos.