Puffadás/bélbetegség, ami ellehetetleníti és megnyomorítja az életem. Van megoldás?
Teljes reménytelenségemben írok ide, hátha valakinek voltak/vannak hasonló panaszai.
7.ik éve élek együtt egy diagnosztizálatlan betegséggel. Hasmenéssel indult, és szépen lassan azt vettem észre, hogy bizonyos típusú ételektől rosszabbodik a helyzet. 1 év után sav problémák is jelentkeztek. A sav termelésem olyan szinten megnőtt, hogy órákig savat hánytam fel bizonyos esetekben, ízületi, hát és fogfájdalmakat okozott, sokszor azt hittem szívrohamom van. Az idő múlásával új tünetek jelentkeztek. A bal bordaívem alatt szűnni nem akaró nyomás, tégla érzet alakult ki, ami több éve 24 órában jelen van, nyomja a gyomorszájam, a szívem, és folyamatos erős diszkomfort érzetem van miatta.
Most ott tartok, hogy nem tudok aludni, szinte semmit nem tudok megenni, csak kenyeret és vizet. Elképesztő belsőszervi fájdalmaim vannak, a székletem állaga és színe folyton változik, de ami a legrosszabb a 24 órában tartó FOLYTONOS PUFFADÁS. Érzem az egész bélrendszerem, tele van levegővel, és alig tud kijönni, és szétpréseli a prosztatám, nyomja a hátam a gerincem, nem viccelek. Egy leírhatatlan szenvedés, pszichésen is tönkre mentem miatta, dolgozni már nem tudok. Rengeteg vizsgálatom volt, az orvosok nem találtak semmit.
Alul-felül tükröztek, biopsziával együtt, volt 150 vérvételem, mindenféle allergia teszt, helikobakter és minden egyéb teszt releváns betegségekre. IBSZ, CHRON és áteresztő bél szindróma kilőve (Habár áteresztőnél az egyik értékem picit magasabb volt, mint kéne, de elvileg nem számottevően). Annyi derült ki hogy mogyoró és alma allergiám van, de semmi más. Asztmás vagyok és csak 1 vesém van a jobb oldalon. Ezen kívül pszichés okokra hivatkozva az orvosok pszichológushoz küldtek, amit mondanom sem kell, nem vált be.
Mindenféle koncentrált diétával is próbálkoztam, tisztító kúrákkal epére, májra, vesére, szelektív allergén mentes étrendekkel, gyógynövényekkel, teákkal, életmód változtatással, gyógyszerekkel, de semmi nem működik, és kezd úgy tűnni, hogy az egyetlen megoldás, a halál (ami, ha covidet elkapom, garantált is).
Amire a betegséget én vissza tudom esetleg vonatkoztatni:
Pszichésen: Életem nagy szerelme, szakítás után kezdődött ( csak tönkre tesznek a nők :D )
Testi: Tatár bifszteket ettem, amikor kezdődött, de parazitát és bakteriális fertőzést sem találtak
Életmódbeli: Akkor kezdtem el programozni, ezért sokat ültem/görnyedtem a gép előtt, ami a mai napig is így van.
Könyörgöm, valakinek van valami ötlete, ismerőse, bármi, ami segíthetne?
válasza:
válasza: válasza:#1: Részvétem :/ Nutridrinket már próbáltam, úgyan úgy túltermelődik tőle a savam, és végül nagy fájdalmak között ki is fosom (pedig jó cucc). A kreon tablettát még nem próbáltam ,ránézek, köszi.
#2: Képzeld, velem ugyan ez volt középsuliban. Espumisan, meg degasin, tehát a szimetikon alapú gyógyszerek sem használnak nekem sajnos. Magyar egészség ügyet jobb szóba sem hozni, mert spontán elkárhozok :D Lehet bejelentkezek egy állatorvoshoz!
#3: Köszönöm a tapintatot, de tudom hogy komoly pszichés problémáim vannak, tehát nem is kell tapogatózni. Van OCD, hipochondria, fóbiák, pánikbetegség stb... Ezek többsége már mind a testi okokból fakadt sajnos. Lehet pont az a baj, hogy nem volt utána olyan nő akit s szeretni tudnék, és azóta sem léptem túl rajta. Ez benne van a pakliban. A stressz az egy olyan faktor ami körbeveszi az életem, és egy olyan öngerjesztő folyamat része, hogy nem tudom hogy lehetne kilépni belőle (már csak a testi, lelki állapotom miatt se). Minden egyre csak rosszabbodik, mintha szénlapáttal dobálnák a hátamra szart :(
válasza:1-es vagyok! Tudom, hogy ez nem vigasztal, de nálunk az egész család szenved a gyomrával, csak más-más formában jön ki rajtunk. Szinte mindenkinél pszichés, nem nekünk való ez a mostani világ (bár lehet, a régi sem). Nem gyilkoljuk egymást, vagy ilyesmi, csak sokkal nehezebben kezeljük a stresszt. Bár ez máshol is gond, de van akinek máshol jön ki, nekünk a gyomrunkon. Na persze, ez gyenge vigasz.
Nálam is bejátszik a pánikbetegség, bár szerencsére már régen jelentkezett, de csak azért, mert szándékosan lesz.rom a dolgokat, vagyis hát megpróbálom.
A Nutridrinktől nekem is ment először a hasam, én kórházban kaptam szondán keresztül két hónapig, amikor hasnyálmirigy gyulladással nem ehettem. Lecsökkentették a minimális adagra és nagyon lassan emelték, így már bírta a szervezetem. Azért lenne fontos, mert ebben meg van minden tápanyag és vitamin, ami kellene a szervezetednek. A Kreon vagy Pangrol pedig segít megemészteni. Persze ez csak az én történetem, mindenkinek más, de hátha segít.
A feldolgozatlan traumák hatalmas kárt tudnak okozni a szervezetben, valahogy ezt kellene megoldanod, bár gőzöm nincs, hogyan, engem is kísért sokszor a múlt. Jó pszichológus, pszichiáter kellene, csak hát az lutri és jó sokba is kerül.
#5: Persze hogy nem vigasztal, attól nem akarok másoknak szart, hogy az én életem élhetetlen. Sőt nagyon sajnálom. Pont ugyan ezt érzem, hogy rossz korba születtem, vagy hogy egyáltalán megszülettem. Nem tudom feldolgozni a körülöttem lévő dolgokat, és a változást. Idegi dolgok meg mindig az emésztő rendszerre hatnak ki leginkább :/
Én is próbálom leszarni, nem tudom te hogy vagy vele, de sajnos nekem ezek már nem alkalmi rohamok, hanem teljesen megváltozott miatta az érzékelésem. Egy hirtelen hangtól, vagy erős fényektől vagy ha egy ember rám néz, mindentől be tudok már izzadásig parázni :D Milyen élet ez?
Nutridrinket 2 hétig ittam az állapotom ellenére, de nem bírtam tovább. Pedig tényleg jó, rákos betegeknek szokták adni és elég nagy arányban javul tőle az állapotuk.
Szerintem a pszichiátria irányába veszem az irányt, írjanak fel egy gyógyszert amitől nyáladzok, és mindent leszarok, és akkor talán a belem is elindulhat a gyógyulás útján. Király az élet!
válasza:Hát nem tudom, én alapvetően eléggé introvertált vagyok, ha sokat kell emberek között lennem, akkor egy idő után menekülőre fogom és otthon órák kellenek, amíg feltöltődöm. Tehát nálam nem újdonság, hogy nem szeretek hosszabb ideig emberek között lenni, ügyeket intézni, telefonálni, szóval közösségi életet élni. De én elfogadtam így magam, mert rengeteg haszna is van. Pl. érzékenyebb vagyok a művészetekre, jobb megfigyelő vagyok, stb. Imádok egyedül lenni.
Ezzel csak azt akarom írni, hogy elfogadtam magam, én ilyen vagyok, más meg más. Ha belegebedek, akkor sem tudnék más lenni, meg nem is akarok.
Eddig mindig másokat helyeztem előtérbe, nem foglalkoztam magammal, na ezt megszüntettem, én vagyok legtöbbször az első, mert ha nekem jó, akkor a többieknek is jobb, akik körülöttem élnek. Jó nagy mártír voltam, benyeltem mindent, szó szerint, ami a gyomromra ment. A dolgokat ki kell mondani, mert ha benyeljük, megbetegítenek bennünket.
Végül is mit veszíthetünk?
#7: Hát igen, kezdetben én is csak kellemetlenségnek éreztem a közösségi életet, de én sajnos hagytam elfajulni, most már az utcára is alig merek kimenni, és nem is akarok. Abban is igazad van hogy az ember a sok szívásnak és az introvertáltságnak köszönhetően szert tesz egy jó érzékre a művészetek terén. Én is játszom több hangszeren, tudok rajzolni, programozó és designer vagyok, tehát összességében egy konstruktív személy.
A különbség kettőnk között, hogy én nem tudtam magam úgy elfogadni, amilyen vagyok, sárba tiportak az emberek, csúfoltak, kihasználtak és a végén mindig úgy éreztem hogy velem van a baj. A vicc, hogy nem is vagyok csúnya, se hülye, jól keresek, ki voltam gyúrva amíg tudtam edzeni, és mégis mindent elvesztettem, mert nem tudtam elhinni hogy érek valamit. Hiába tökélem el fejben hogy más lesz, leszarok mindent és mindenkit, nem leszek érzékeny, a gyakorlat és az érzékeny lelki világom mindig tönkreteszi az elhatározásaimat, most meg már ott tartok hogy lassan én leszek a magyar Joker :D
válasza:#9: Köszi, ki fogom próbálni ezt is, habár nem vagyok benne biztos hogy a bélmozgás lassítása jót fog tenni, mert így is be van ragadva minden aminek nem kéne.
Sajnálom hogy így kell élned/élnünk, elképesztő, mindig azt hiszem hogy egyedül vagyok ezekkel a problémákkal és mindenki más baromi jól van, de ez nagyon nem így van. Nekem is volt/van olyan szakasz hogy emésztetlenül jön ki a kaja, és a bal bordaívem alatt feszülő fájdalom nekem is olyan érzést kelt mintha egy idegen test ékelődött volna be :/
És neked komolyan az segített hogy felismerted, hogy pszichés alapon működik? Mert nekem egy kicsit sem segít a helyzetemen. Étrendtől, és lelki állapottól függetlenül jelen van.
Ilyen 200 as étel tesztem még nem volt. Egy komolyabb hangvételű intolerancia panel is jól hangzana, de már a magán klinikákból is kiábrándultam annyira unprofesszionálisak és megbízhatatlanok, még ha több kilót is hagysz ott... Drukkolok, hogy jobban legyél :) Köszi a segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!